Egyre gyakoribb a pajzsmirigydaganat, fontos a korai diagnózis

2017. 05. 17.
Szerző: Szimpatika
Másfél-kétszeresére nőtt az elmúlt évtizedben a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozásainak előfordulása – mondja Dr. Reismann Péter, korai diagnózis esetén azonban jók a kilátások.
A Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika tanársegédje szerint ennek az emelkedésnek a hátterében nemcsak a tumor gyakoribb megjelenése áll, hanem a diagnosztika fejlődése is, amelynek köszönhetően ma már igen korai stádiumban felfedezhetők ezek az elváltozások. A pajzsmirigyrák a daganatok előfordulását tekintve a ritkábbak közé tartozik, és ha idejében észreveszik, az esetek többségében rendkívül jól kezelhető.
A pajzsmirigy rosszindulatú elváltozásai összességében nem számítanak gyakorinak, az összes rosszindulatú daganat körülbelül 4 százalékát teszik ki.

A pajzsmirigyrákok többsége az úgynevezett „jól differenciált” típusba tartozik – mondja a II. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanársegédje. Erről azt érdemes tudni, hogy ha korán felismerik, sebészeti úton, szükség esetén jód izotópos kezeléssel és tartós pajzsmirigy hormon szupresszióval eredményesen kezelhető, összességében tehát jók a betegek életkilátásai.
Előfordulása a 35-60 év közöttiek körében a leggyakoribb. A pajzsmirigy C-sejtjeiből származó „medulláris” karcinómák előfordulása 5-10 százalék közötti, ezeknél kevésbé kedvező a prognózis, gyakran már csak előrehaladott állapotban ismerik fel az elváltozást.
Egy részük családon belül öröklődhet, akár egészen fiatal korban is megjelenhet, és gyakran terjed át más szervekre. A pajzsmirigyrákok közül az „anaplasztikus” típus számít a leginkább agresszívnak, ez a legritkább, többnyire idős korban jellemző, gyors lefolyásából adódóan igen rosszak a gyógyulási kilátások.


A pajzsmirigyrákok többségének nincsenek általános tünetei, sokszor véletlenül, egy egyéb céllal végzett vizsgálat során derül ki az elváltozás. Nehezíti a felismerést, hogy a daganat többnyire lassan növekszik, és a strukturális elváltozás nem érinti a szerv funkcióját, azaz nem okoz sem alul-, sem túlműködést. A tumor méretének és elhelyezkedésének következtében megjelenhet gombócérzés, nyelési nehézség, köhögési inger vagy tapintható nyaki elváltozás. Ezek esetén érdemes további vizsgálatokat végeztetni, amelyek közül elsődleges a nyaki ultrahang.

Forrás: Semmelweis.hu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!