Itt a nyár és a veszélyes UV -sugarak!

2017. 06. 13.
Szerző: Szimpatika
Napok óta extrém UV-sugárzásra figyelmeztetnek minket. Mennyire kell félnünk az UV sugaraktól, mikor és hogyan nem káros a napozás?

A barnulás egy természetes folyamat, amellyel bőrünk védekezik az erős napfény ellen. Ennek során képződik a melanin (festékanyag), amely bizonyos határok között képes megszűrni a veszélyes UV-sugarakat. Sajnos a melanin sem mindenható, a túlzott napozásnak kitett bőr ezért előbb-utóbb biztosan károsodik. A súlyos tünetek, illetve rákos elváltozások általában évtizedek után jelentkeznek, ugyanis a bőr nem felejt: A gyerekkori leégésért felnőttként kell megfizetnünk.

Szinte mindenki hallott már az UV-sugárzás káros hatásairól, mégis az egyébként egészségüket fontosnak ítélő emberek is valamiért kevesebb figyelmet fordítanak a megfelelő napvédelemre, és jóval kisebb kockázatot tételeznek fel, mint amekkorával valójában számolni kellene. Máskor mérlegelnek, hogy mi kell igazán a bőrnek, pedig jó lenne elhinni végre, hogy bármennyire is fontos a hormonháztartás számára, illetve bizonyos vitaminok képződéséhez a napfény, ha nem védekezünk gondosan a szervezetünket érő, az ózonréteg által immár nem tökéletesen szűrt sugarak ellen, súlyos problémákkal, akár daganatos megbetegedéssel is szembe kell néznünk.

Az UV-sugárzás a bőr ellensége.
Amikor napozunk, bőrünket közvetlenül elérik a káros UV-A és UV-B sugarak, amelyek átlagosan két milliméter mélyen hatolnak a hámszövetbe. A napozás során elégtelen védekezés legenyhébb jele a bőrpír, a súlyosabb tünetek a leégés és a hámlás. Az UV-B sugarak főleg az eritémák kialakulásáért, míg az UV-A sugárzás a bőr korai öregedéséért, ráncosodásáért és maradandó foltosodásáért felelős. Megjelenhetnek különböző kinövések, ezek között a legveszélyesebb az egyre gyakrabban előforduló rosszindulatú bőrdaganat, a melanóma.


Mi az UV?
Nevezzük ultraibolyának, ultraviolának és ibolyántúlinak is azt az elektromágneses sugárzást, amelynek hullámtartománya azonnal a látható fény után következik. Egyik elnevezése is erre utal, ugyanis a legrövidebb, de még látható fény, az ibolya - ezen túl (ultra) - már az UV-sugárzás következik. Vagyis egy olyan fényről van szó, amely az emberi szem számára láthatatlan, káros hatásai pedig (a pozitív hatások mellett) beláthatatlanok lehetnek.

Az UV-fényt, hullámtartományuk alapján, három csoportra lehet osztani, ezek élettani hatásai eltérőek:

UV-A
Hosszú ideig ártalmatlannak vélték az ultraibolya A-t, mára azonban kiderült, hogy alattomos módon ez a sugárzás egészen mélyre hatol a szemben. Az egyre gyakrabban megjelenő szürkehályog egyik oka például egyértelműen az UV-A-sugárzás.
Bőrre gyakorolt hatása kettős lehet: egyrészt az ezen a tartományon érkező sugarak okozzák az "azonnali" barnulást, vagyis a pigmentekre gyakorolt hatása jelentős (és sokak által kedvelt), ugyanakkor kutatások mára azt igazolták, hogy hatására a szervezetben szabadgyökök keletkeznek és ez a sugárzás felelős a bőr "fényöregedéséért" is. A fényöregedés az a folyamat, amikor a bőr mélyebb rétegeiben visszafordíthatatlan károsodás következik be. A bőr szerkezete megváltozik, eltűnik rugalmassága, elveszíti víztartalmát és vastagsága is változik. Mindez, a káros sugarak "bombázása" után, csak évekkel később válik nyilvánvalóvá, addigra azonban a bőr (sokkal előbb a természetes öregedési reakcióknál) visszafordíthatatlan módon "megvénül".

UV-B
Legjellemzőbb tulajdonsága a kétarcúság. Az UV-B-re ugyanis valóban elengedhetetlenül szüksége van szervezetünknek, e nélkül nem képződne megfelelő mennyiségű D-vitamin. Ugyanakkor a kontrollálatlan mennyiségben érkező sugarak súlyosan roncsolják a DNS-t. Olyan mutáns folyamatokat indítanak be a bőrben, amelyek egyértelműen bőrrákhoz vezethetnek.

UV-C
Viszonylag kevés szó esik a harmadik UV-tartományról, pedig legalább annyira veszélyes, mint az UV-B-sugárzás. Azzal a különbséggel, hogy DNS-roncsoló hatása később jelentkezik, cserébe a szem éppolyan védtelen ellene, mint az A tartományba sorolt UV-sugarak esetén.
Mértéke, valamint a Föld légkörén való áthatolásának ténye nem egyértelmű. Bizonyos feltételezések szerint az ózonréteg ezt a tartományt még képes szűrni, más szakemberek szerint viszont a roncsolt és még nem tökéletesen regenerálódott ózonpajzs legsérültebb területein akadály nélkül hatol át és fejti ki káros hatását az emberi szervezetre is. Mindenesetre az UV-védelem ma már nem lehet esetleges, nagyon komoly felkészülést igényel, amely váratlan helyzetekben is védelmet biztosít. Nem elég például a strandolás helyszínére és időszakára koncentrálni, hiszen az UV-sugarak a buszmegállóban álldogálva, egy kerti partin, autóvezetés közben is ugyanúgy hatással vannak a szervezetre.

Három alapvető pillérre támaszkodik a fényvédelem:

Megfelelő napszemüveg
Csakis bevizsgált, UV-védelem emblémával ellátott napszemüveget szabad használni. Ha nem vagyunk biztosak meglévő szemüvegünk hitelességében, vizsgáltassuk be. Egyébként a "normál" szemüvegek UV-védelemmel való ellátása is ugyanilyen fontos, vagyis csakis olyan szemüveget használjunk, amely biztosítja a szem számára az UV-A-, UV-C-sugarak hatástalanítását.

Megfelelő öltözködés
Bármilyen szokatlannak is tűnnek a trópusi vidéken élő (fehérbőrű) lakosság öltözködési szokásai, nem ártana tanulni tőlük, ugyanis a bőrt leginkább a viselt ruhákkal lehet védeni. Szellős, könnyű anyagból készült szoknya vagy nadrág, a kart is elfedő világos színű ingek, valamint a szemet, az arcot árnyékban tartó sapka nyújthatna védelmet.

Fényvédő krémek használata
Az utóbbi években a napvédő kozmetikumok egyre jobban igazodnak a napozás típusaihoz. Külön termékeket kísérleteztek ki a tóparti, a trópusi vagy éppen a gleccsertúrákhoz. A termékeken feltüntetett SPF (Sun Protector Factor) az UV-B sugárzás elleni védelemre vonatkozik, azt mutatja, hogy mennyi ideig lehetünk a napon, ha használjuk a fényvédő készítményt. Vagyis, ha a fényvédő termék nélkül 10 perc alatt égünk le, egy 15-ös faktorú krémmel ez az idő 150 perc lesz. Az UV-A sugárzás védelmének erőssége azonban nincs számszerűen feltüntetve: Általában piros körrel bekerített „UV-A” felirattal találkozhatunk, amely harmad akkora védelmet jelöl, mint az UV-B sugárzáshoz társított faktorszám. Nagyon fontos, hogy napozás közben 2-3 óránként kenjük be újra testünket, és lehetőség szerint mindig vízálló fényvédőt válasszunk, hiszen egy kiadósabb túra alkalmával vagy munka közben a hagyományos fényvédőt akár az izzadság is leoldhatja a bőrről. Azt se felejtsük el, hogy a napozás alatt a szem körüli zónák és az ajkak egyedi védelmet igényelnek, ezeket a területeket ajánlatos speciális készítménnyel bekenni.
Ha szeretnénk sokáig megőrizni bőrünk barnaságát napozás –zuhanyozás– után kenjünk magunkra hidratáló krémet, amely elősegíti a melanin egyenletes eloszlását, és megelőzi a frissen barnult bőr húzódását, hámlását.

Akad még egy fontos eleme a védekezésnek, ez pedig a kötelező tájékozódás. Hazánkban az OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat) naprakész UV-térképpel, UV-adatokkal segít abban, hogy ismerjük a legveszélyesebb területeket és időszakokat, vagyis érdemes tavasztól őszig nyomon követni az adatokat és az UV-indexet.

Mi az az UV-index?
Az UV-index egy becslés, amely a Napból a Föld felszínére érkező maximális ultraibolya-sugárzás mértékét adja meg. Ez a becslés sokkal pontosabban jelzi a bőrégés, a sugárzás mértékének veszélyét, mint egy átlagos hőmérséklet-előrejelzés. Az UV-index értékei nullától indulnak felfelé egy skálán, amely 1-től 10-ig jelzi a veszély fokát. Minél magasabb az index számértéke, annál nagyobb az UV-kockázat, vagyis adott idő alatt annál gyorsabban következhet be a szem vagy a bőr károsodása.
3 alatti UV-index esetén nincsen szükség óvintézkedésre, a nagyon érzékeny bőrűek, illetve a csecsemők azonban ne legyenek egy óránál többet a napsütésben. Amennyiben az érték 3 és 5 közötti, indokolt a napszemüveg és kalap viselése a napozás 35-40 perc lehet. Erős sugárzáskor –ezt jelöli az 5 és 7 közötti UV-index– már szükséges valamilyen fényvédő termék használata a napozás pedig legfeljebb 30 percig tartson. Az ennél erősebb, de 8 alatti UV-index esetén a déli napsütésben mindenképpen húzódjunk árnyékba, a napozás idejét 15-20 percben határozzuk meg. A 8 feletti extrém sugárzás idején lehetőség szerint egyáltalán ne tartózkodjunk napon 11 és 15 óra között, még erős fényvédő krém használatakor se napozzunk többet negyed óránál. Ha gyermekekről van szó, a megadott időtartamokat felezzük meg!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!