Szimpatika – Reszkess visszér!

A magassarkú cipő, a szoros ruházat és a fogamzásgátló szerek mind hajlamosítanak a visszerességre, amely a felnőtt lakosság 30 százalékát érinti. A betegség nem csak kellemetlen tünetekkel jár, hanem kezelés nélkül komoly szövődményekhez vezethet – Dr. Kósa Évát, az Oxygén Medical angiológusát kérdeztük a témáról.

Azt szokták mondani, hogy a visszeresség elsősorban a fodrásznők és a tanárnők betegsége, igaz ez?

Ha nem is ebben a formában, de tény, hogy a tartósan álló munkát végzők esetében megnő a betegség kialakulásának kockázata, emellett az öröklött hajlam, a túlsúly, a mozgásszegény életmód vagy a dohányzás és az életkor is hajlamosítanak.

Igaz, hogy a betegség a nőket érinti gyakrabban?

A női nemi hormonok és a terhesség igazolt rizikófaktorok, de az egyéb említett tényezők mindkét nemet érintik, így a férfiak esetében is súlyos visszérproblémák léphetnek fel. Különböző felmérések a nőkben 25 vagy akár 55 százalékos gyakoriságot is leírtak kortól függően. Férfiakban, 20-35 százalék körüli lehet az előfordulás. Az adatok változatossága a rizikótényezők, mint vizsgálati szempontok nagy számából adódik.

Mi a visszérbetegség pontosan?

A függőleges testhelyzet okozta vénás nyomás idővel kitágítja visszereket, a bennük levő vénabillentyűk működése elégtelenné válik, a vér pangani kezd, egyre kevésbé tud visszaáramlani a szív felé. Így még tovább emelkedik a nyomás, újabb és újabb vénatágulatokhoz vezetve. A hajlamosító tényezők ezt a folyamatot felgyorsíthatják.

Mi okozza ezt a betegséget?

A pontos oka nem ismert, több tényező együttes jelenléte szükséges, melyek közül az öröklött hajlam és a vénás nyomás megemelkedése a legfontosabbak. Azonban a tartós hasprés, vagy a szoros ruházat általi végtag leszorítás, a magas sarkú cipő viselése az eddig említett faktorok mellett mind hozzájárulhatnak a visszérbetegség kialakulásához. A mélyvénás trombózist követő úgynevezett másodlagos visszeresség oka viszont egyértelműen az elzáródást következtében kialakult vénakárosodás.

Mikor alakul ki, gyermekek lehetnek visszeresek?

Bármely életkorban. A gyermekkori visszeresség hátterében általában érfejlődési zavar áll, ezek speciális kezelést igénylő ritka esetek. A klasszikusnak nevezett visszeresség azonban akár a húszas évek elején is megjelenhet. Az idős kor pedig jelentősen hajlamosító tényező.

Melyek a fő tünetei?

A visszeresség lehet csupán esztétikai probléma, de akár már kezdetben is okozhat estére fokozódó lábfájdalmat, „nehézláb érzést", lábdagadást, éjszakai lábgörcsöket. A panaszok és a tünetek kezeletlen esetben idővel általában rosszabbodnak.

Milyen szövődményekhez vezethet?

A visszeresség hajlamosít, mind a mélyvénák, mind a felületes vénák gyulladására. Mélyvénás trombózishoz a visszeresség önmagában nem vezet, ehhez egyéb súlyos hajlamosító tényezők megléte is szükséges, ilyen például az öröklött hajlam, a fogamzásgátló tabletták szedése, a dohányzás, vagy a végtagok traumás sérülése. Hosszú távon a lábdagadás, az állandó pangás miatt vénás elégtelenség alakulhat ki, vagyis a bőr barnásan elszíneződik, megkeményedik, és végül vénás fekély is kialakulhat.

A lakosság hány százalékánál jelentkezik ez a probléma?

Az európai átlagnak megfelelően a magyar lakosság körülbelül 25-30 százalékának vannak visszérproblémái. A vénás fekély az idős betegek kb. 1 százalékát érinti.

Hogyan előzhetjük meg?

Legfőbb eszköz a kompressziós harisnya vagy térdzokni viselése, főleg a tartósan álló munkát végzők és a kismamák esetében fontos az ismeretük és korai használatuk. Emellett a dohányzás elhagyása, a rendszeres sporttevékenység végzése, a hasi nyomást tartósan növelő sporttevékenységek pl. súlyemelés kivételével, a hideg-meleg vizes zuhany, a vénás torna, illetve a lábak felpolcolása szintén a megelőzést szolgálják. A visszérbetegségek esetében a megelőzés és a korai kezelés különös hangsúlyt kap, tekintve, hogy a már kialakult visszerek eltüntetése már csak valamely érsebészeti beavatkozással lehetséges.

Hogyan kezelhetőek a visszerek?

A visszerek kezelése lehet műtéti vagy nem műtéti. Ez utóbbi a kompressziós harisnya, fásli viselését, gyógyszeres kezelést, életmód változtatást, vagyis rendszeres testmozgást, vénás tornát, testsúlycsökkentést, melegvizes fürdő, szauna kerülését jelenti többek között. Jót tesz a hideg-meleg vizes zuhany, illetve a lábak felpolcolása is.

Melyek a műtéti lehetőségek?

Bizonyos visszerek eltüntetésére alkalmas az injekciós kezelés az ún. szklerotizáció. Ennek során egy olyan anyagot fecskendeznek a visszerekbe, amely összetapasztja azok falát, majd a hegesedett ér idővel felszívódik. A vastagabb vénákat hagyományos műtéti úton távolítják el, egyre gyakrabban egynapos sebészet keretei között. A lézeres és rádiófrekvenciás kezelések kisebb és nagyobb visszerek eltüntetésére is alkalmas újabb eljárások, biztató eredményekkel, rövidebb gyógyulás reményével. A visszérbeavatkozások megválasztásakor lehetőleg kerüljük a nyári, meleg hónapokat, ez befolyásolhatja a gyógyulást.

Mire jók a különböző visszérkenőcsök?

Hatékonyan csökkentik a feszülő érzést, a lábfájdalmat. A nem gyógyszeres kezelés fontos részét képezik. A készítmények főként vadgesztenye kivonatot, illetve heparint tartalmaznak, ám a visszerek eltüntetésére nem használhatóak.

Mit tanácsol, mikor forduljanak a visszeresek orvoshoz?

Már kezdetben érdemes szakembertől tanácsot kérni a folyamat megelőzéséről, mert a már kialakult visszérproblémák megoldása jóval bonyolultabb, és az eredményesség biztosítása is nehezebb.

Milyen szakemberhez forduljunk?

A két szakterület, amely a visszerekkel foglalkozik az angiológia és az érsebészet. Amennyiben valaki a visszereit esztétikai okokból mindenképpen műtéti vagy más módon szeretné eltüntetni, akkor érsebészhez forduljon. Amennyiben a nem műtéti kezelés mellett döntött, vagy még nem biztos a döntésében, akkor angiológust érdemes keresnie. Idősebb, érszűkületre hajlamos betegek visszerességük otthoni egyéni kezelése előtt mindenképpen forduljanak angiológushoz, érszűkület esetén a kompressziós harisnya viselése ellenjavallt.