Szimpatika

A szóda mellett olyan füzeteket is adtak az autósoknak, amely mindenki számára könnyen teljesíthető, energiahatékonysági lépéseket tartalmaz, egyben megmutatja, mit tehetünk a mindennapi életünkben a
klímaváltozás ellen.

Az éghajlatváltozás a tudósok egybehangzó véleménye szerint elsősorban az időjárási szélsőségek gyakoribbá válását jelenti. Évről évre egyre riasztóbb előrejelzések látnak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy milyen hatásokkal kell nekünk és unokáinknak szembenézniük, amennyiben nem teszünk globálisan sürgős lépéseket megfékezésére. A jövőbeni hatásokat még elkerülhetjük, azonban ami most zajlik, ahhoz már csak alkalmazkodni tudunk.

Stoll Barbara, a Greenpeace kampányfelelőse elmondta: „az átfogó meteorológiai mérések létezése óta globálisan a legutóbbi tél volt a legmelegebb, és soha nem volt még olyan forró az április, mint ebben az évben. Soha annyi eső nem esett május-júniusban Magyarországon, mint idén.
Pár héttel később pedig, a maihoz hasonló hőségnapok következtében a földeket már locsolni kell, úgy kiszáradtak."

Ebben a helyzetben, akik szerint az éghajlatváltozás nem létezik, a Föld laposságát hirdetőkhöz hasonlítanak. A felelősségünk, kötelezettségünk a cselekvésre nyilvánvaló.




Egy a közelmúltban napvilágot látott MTA tanulmány szerint (Környezeti
jövőkép - Környezet- és klímabiztonság) az elkövetkezendő 20 évben mintegy
14 nappal is emelkedhet éves szinten a hőségriasztások időtartama. A
hőségnapok nagyon megterhelik az emberi szervezetet, ilyenkor gyakoribbá
válnak a halálesetek és a járványok is gyorsabban terjednek, valamint
növekszik a szív- és érrendszeri megbetegedések, az embóliák és az
agyvérzések száma is. A melegedéssel egyidejűleg kevesebb lesz a csapadék
mennyisége, és Magyarországon általános szárazodás lesz megfigyelhető.

A klímaváltozás ellen nem nagy szavakkal kell tenni, hanem gyors, konkrét
és bátor lépésekkel. A klímaváltozás elleni legfontosabb lépés a CO2
kibocsátásunk csökkentése, ugyanakkor nagyon fontosak a mindennapi emberek
cselekedetei is. Sok apró lépés egy környezet-és klímatudatosabb élet felé
nagy hatással lehet, és mindannyiunk részéről szükségszerű lesz. Stoll
Barbara szerint nyilvánvalóvá vált: felelős politikus nem gondolkodhat
újabb szénerőművek nyitásáról, nem tervezhet több fosszilis
energiaforrással, annál is inkább, mert ezek az energiaforrások kifogyóban
vannak a világban. A megújulók viszont mindig rendelkezésre fognak állni,
ezért minden eszközzel el kell hárítani a terjedésük előtt álló
akadályokat, az energiahatékonyságunkat pedig jelentősen fejlesztenünk
kell.

2021-2040 között a hőmérsékletváltozás az Alföldet sújtja majd a leginkább,
s a legnagyobb emelkedés (1,4 Celsius-fok) az őszi hónapokban várható. A
tél átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé, s akár 12-15-vel is
csökkenhet azon napok száma, amikor a hőmérő fagypont alatti hőmérsékletet
mutat, az enyhébb téli időjárás következményeképpen viszont
elszaporodhatnak a kártevők.Az Alföld egyes térségeiben 14 nappal is
emelkedhet éves szinten az I-es fokozatú hőségriasztások időtartama, ami
jelentős egészségkárosító hatással jár.

A tartósan meleg időjárás ugyanis
próbára teszi az emberi szervezetet, a nyári melegben a járványok is
könnyebben terjednek, a hőségriasztások idején pedig növekszik a
halálesetek, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések, embóliák,
agyvérzések száma. A melegedés mellett érzékelhetően kevesebb lesz a
csapadék. Bozó László azt emelte ki, hogy a csapadék szempontjából a
Kárpát-medence választóvonal lesz: északabbra több lesz belőle, délebbre
viszont kevesebb. Magyarországon a legnagyobb szárazodás télen várható, de
mérséklődhet a tavasszal és nyáron lehulló csapadék mennyisége is. Ezzel
együtt lesznek extrém események, mint történt ez májusban. "Az elmúlt 140
évben, amióta vannak feljegyzéseink, ez volt a legcsapadékosabb május" -
hangsúlyozta Boza László.

Magyarország a medence-hatás miatt a globális átlagnál jóval
kiszolgáltatottabb helyzetben van, a várható felmelegedés a világátlag 2
fok helyett nálunk 4-5 fokot jelenthet.