Szimpatika

A városi forgalom zaja, egy-egy mulató társaság az ablakunk alatt, a hűtő, a számítógép és a légkondicionáló zúgása mind megterheli a szervezetünket és pszichénket. A városi ember nem nagyon tud olyan helyre menekülni, ahol nyugta lehetne a nem kívánatos zajoktól.

Nyáron ráadásul rosszabb a helyzet, amikor a nagy melegben kénytelenek vagyunk nyitott ablaknál aludni, és így azok a zajok, amiket az ablaküveg kiszűrne, akadálytalanul jutnak el a pihenni vágyókhoz.

De miért is olyan veszélyes a zaj?

A különböző magasságú, frekvenciájú és erősségű hangok máshogy hatnak a szervezetünkre, némelyek akár időszakos vagy állandósuló károsodást is okozhatnak a hallószervünkben, a központi és a vegetatív idegrendszerben is, ezért nem mindegy, hogyan tudunk ellenük védekezni. A zaj károsító hatása függ a hangmagasságától, az időtartamától, az időbeli megoszlásától, az ember nemétől és életkorától is.

A nagy zaj rossz hatással lehet a pihenésre is. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a legmagasabb, az éjszakai pihenést még biztosító zajterhelés 40 decibel. Ezzel szemben Budapesten a zajterhelés jóval e fölé esik, nem beszélve arról, hogy az igazán pihentető alvás alatt a zajterhelésnek 15-20 decibel körül kéne maradnia, ami a suttogó beszéd, vagy az óraketyegés hangerejének felel meg. Megoldás lehet a füldugó.

Ám nem csak alvás közben leselkedik ránk a zajártalom veszélye. Ha napközben folyton nagy zajterhelésnek vagyunk kitéve az idegessé, stresszessé tehet minket. Az irodákban például napközben 60 decibel erősségű lehet a  zaj, ami igen megterhelő lehet ha évekig ilyen környezetben tartózkodunk. Ugyan tartós károsodást nem okoz, de pszichés zavarokat igen.

A zajártalom által előidézhető súlyos károsodás küszöbe 85 decibel, a fájdalomhatár pedig 120-130 decibel körül mozog. Ha ez így nem mondana semmit, akkor álljon itt példának az, hogy egy nagyobb koncert vagy diszkó hangereje általában 100-110 decibel, ami így hangosabb lehet, mint a légkalapács a maga 100 decibeljével. A petárdák nagyjából 130 decibel erősségű hangot adnak ha felrobbannak, akárcsak a léghajtásos repülőgépek felszálláskor, ami viszont már egyszeri behatásra is súlyosan károsíthatja a hallósejtjeinket.

Azaz nem éri meg gyerekeket vinni egy nagyobb fesztiválra, mert úgysem fogják élvezni, ráadásul sokkal érzékenyebbek a nagy zajra, mint mi. A halláskárosodás pedig alattomosan támad, észrevétlenül, és sokkal később hat, mint számítanánk rá. Amikor már valóban károsodott a hallásunk, nehezen kapcsoljuk össze a valódi okokkal, mert időben távol esnek majd egymástól. A károsodás először a magas hangoknál, 4000 és 6000 hertz körül érezhető, ami viszont nem befolyásolja a beszédértési képességünket.

Ezért érdemes odafigyelni, hogy mikor, hol, milyen erősségű zajnak vagyunk kitéve, nehogy kellemetlen meglepetések érjenek minket évekkel később.