Szimpatika cikkek Genetika-témában

Angliában engedélyezhetik az embrió DNS-ének megváltoztatását az anyába való beültetés előtt. Ezzel kiküszöbölnék, hogy a gyermek megkapja az örökletes betegségeket. Falus András genetikus, akadémikus szerint a probléma az, hogy nem tudjuk, a sejtmagok manipulációja nem okoz-e epigenetikai változást a gyermeknél.

Egy nemzetközi tudóscsoport több mint 90 olyan új génterületet tárt fel, amely magyarázatot adhat arra, miért hajlamosabbak egyes emberek az elhízásra.

Egy ritka betegségben szenvedő nőt spontán módon gyógyított meg az a szerencsés DNS-mutáció, amely az orvosok szerint csupán a lottó ötös megnyeréséhez hasonlítható - írja a BBC.

A Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének új, csúcstechnológiás gépe képes a teljes emberi génkészlet gyors feltérképezésére, teljesítménye százszor nagyobb a térségben eddig elérhetőknél.

Brit kutatók azonosították azt a génmutációt, amely egy örökletes szívbetegség, a kitágulásos szívizom-elfajulás (DCM/dilatatív kardiomiopátia) kialakulásában játszik kulcsszerepet.

A dohányzó férfiak több mint háromszor nagyobb valószínűséggel veszítenek Y kromo­szómáikból, mint nemdohányzó társaik - állítják svédországi szakemberek, akik nemrég összefüggést mutattak ki az Y kromo­szómák elvesztése és a rák kialakulása között.

Kamaszként egy ideig sokkal magasabb voltam a kortársaimnál; ma is jól emlékszem a nyári táborra, ahol zsiráfnak csúfoltak. Interjúalanyomra várva az járt a fejemben, hogyan lehet ép lélekkel túlélni az iskolát annak, aki kilóg a sorból – de aztán rájöttem, a felnőttkori társas helyzetek még több kihívást tartogatnak. Köleséri Sándor azt választotta, hogy megmutatja magát: színészként, mások sorsát felpróbálva és stand up komikusként, akár saját termetéből, élményeiből viccet csinálva. Zsiráf-koromban nagyon jót tett volna egy vele való beszélgetés. Most is jót tett. „Munka közben” rég nevettem ennyit.

Ha úgy tűnik, hogy körülöttünk mindenki párkapcsolatban van, mi pedig még mindig szinglik vagyunk, akkor lehet, hogy a DNS-ünkben van a hiba, állítja ezt egy új kínai tanulmány.

Bizonyos életmódbeli vagy környezeti tényezők hatása több generáción keresztül érvényesülnek, még akkor is, ha az utódok azokat a környezeti hatásokat már nem szenvedik el. Az új tudományterület, az epigenetika egyebek mellett arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan lehetséges ez.

Genetikai "mintázatunk" determinálja, hogy karcsúak vagy túlsúlyosak leszünk-e, meghatározva, hogy örököljük-e a testsúlyt befolyásoló emésztőrendszeri baktériumokat - erre a következtetésre jutottak brit és amerikai tudósok.