Szimpatika – Rákkeltő kávégépek

"A magasabb koncentráció oka, hogy a légmentesen lezárt kapszulák megakadályozzák az amúgy illékony furán elpárolgását, míg a csepegtetős gépek nagynyomású forró vízzel készítik el a kávét, amelynek következtében az anyag nem kerül bele az italba" – magyarázta Javier Santos, a tanulmány vezetője, aki az egyetem analitikus kémia tanszékének professzora. "Minél hosszabb ideig van a szabad levegőn a kávé, akár bögrében vagy korsóban, annál nagyobb mennyiségben tud távozni belőle az anyag" – idézte a szakembert a Science Daily tudományos hírportál.

A Journal Food Chemistry című folyóirat internetes kiadásában megjelent eredmények szerint az instant kávékban valamivel alacsonyabb – milliliterenként 12–35 nanogramm –, a kapszulákból lefőzött kávékban azonban kiemelkedően magas – milliliterenként 117–244 nanogramm – furán-mennyiséget mértek a szakemberek. Az utóbbi években egyre nőtt az aggodalom amiatt, hogy az élelmiszerekben található furán az emberekre és állatokra nézve is mérgező, illetve rákkeltő hatásúnak bizonyult, és a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) is a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kávékban mért értékek még mindig az egészségre "biztonságos" tartományon belül mozognak. Számításaik szerint egy hetvenkilós embernek naponta körülbelül harminc bögrényi – a legmagasabb furán tartalommal bíró – eszpresszót, vagy minimum húsz darab kapszulából, esetleg kétszáz porból készült kávét kellene meginnia ahhoz, hogy elérje a maximális furán-beviteli értéket. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a hosszabb ideig alacsony hőmérsékleten pörkölt kávéknak kisebb a furántartalma, mint a hagyományos körülmények között előkészített társaiknak.
Az akrilamidhoz hasonlóan a furán is a rákkeltő hatású anyagok egyik csoportjába tartozik, amelyek az élelmiszerek és az italok hőkezelése során keletkeznek, a szénhidrátok, telítetlen zsírsavak, aszkorbinsavak vagy azok származékainak reakciójából létrejövő Maillard-reakció eredményeként.

mti