Napi fél kiló mínusz: ketogén diéta
2011. 06. 30.
Az epilepszia gyógyításának „melléktermékeként” fedezték fel az étrendet, amely divatos fogyókúrává vált. Már a múlt század elején felfigyeltek arra, hogy magas zsírtartalmú étrenddel és a szénhidrátok visszaszorításával kiváló eredményeket lehet elérni az epilepszia kezelésében. Ma már tudományosan elismerik, hogy a diétával csökkenteni lehet a rohamok számát, az étrend ráadásul fogyaszt is.
A ketogén diéta lényege az, hogy a napi normál, vagy némileg csökkentett energiabevitelt extrém magas zsír, normál fehérje minimális szénhidrát bevitelből biztosítjuk. Vagyis a napi 1200-1500 kalóriában mindössze 30 gramm, vagyis egyetlen zsömlényi szénhidrát szerepelhet csak.
A szénhidrát hiányában ugyanis a zsír nem a normális anyagcsereutakon keresztül bomlik le, hanem úgynevezett keton testekké alakul. Ezek a bomlástremékek okozzák a keton diétások acetonos leheletét. Kialakul a ketózis, vagyis az az állapot, amikor a keton meghaladja a normál szintet a vérben. A zsír energiatermelő anyagcseréje beindul, és megnyílnak a zsírlebontás csatornái.
A ketogén diéta legfontosabb különbsége az éhezés miatt kialakult ketózissal ellentétben, hogy a szervezet jól tolerálja, megfelelő energiát biztosít, a szervezetnek nem kell a saját készleteit, akár testfehérjéit lebontani az életben maradáshoz. A diéta hatásossága egyénenként eltérő lehet, eredményessége előre nem jósolható.
Mit lehet enni?
Gabonafélék közül szinte semmit. Amit igen, azt is csak minimális mennyiségben, pl: kiflikarika bő zsírban sütve, abonett sok vajjal, kevés cérnametélt sok zsíros sajttal.
Zöldségek közül a magas zsírtartalmúak ajánlottak, amilyen a padlizsán és az avokádó, és kerülendők a burgonya, a szárazhüvelyesek.
Gyümölcsök közül ajánlott az alma, málna, narancs. Nem ajánlottak a magas cukortartalmúak, mint a banán, dinnye vagy a szőlő.
Tejtermékek közül válasszuk a mascarponét, vajat, tejszínt, zsíros tejfölt.
Húsok közül is a zsírosak: szalonna, kolbász, tepertő, szalámifélék, belsőségek, tojás sárgája.
Mellékhatások
A ketogén diéta rendkívül egészségtelen. Orvosi ellenőrzés mellett sem ajánlják két hétnél tovább folytatni. Ugyanis kellemetlen tünetekkel jár: álmosság, rossz közérzet, hányinger, hasmenés, székrekedés. Csontritkulást, magas vérzsír-szintet, magnézium- és vashiányt, sőt vesekövet is okozhat.
A szénhidrát hiányában ugyanis a zsír nem a normális anyagcsereutakon keresztül bomlik le, hanem úgynevezett keton testekké alakul. Ezek a bomlástremékek okozzák a keton diétások acetonos leheletét. Kialakul a ketózis, vagyis az az állapot, amikor a keton meghaladja a normál szintet a vérben. A zsír energiatermelő anyagcseréje beindul, és megnyílnak a zsírlebontás csatornái.
A ketogén diéta legfontosabb különbsége az éhezés miatt kialakult ketózissal ellentétben, hogy a szervezet jól tolerálja, megfelelő energiát biztosít, a szervezetnek nem kell a saját készleteit, akár testfehérjéit lebontani az életben maradáshoz. A diéta hatásossága egyénenként eltérő lehet, eredményessége előre nem jósolható.
Mit lehet enni?
Gabonafélék közül szinte semmit. Amit igen, azt is csak minimális mennyiségben, pl: kiflikarika bő zsírban sütve, abonett sok vajjal, kevés cérnametélt sok zsíros sajttal.
Zöldségek közül a magas zsírtartalmúak ajánlottak, amilyen a padlizsán és az avokádó, és kerülendők a burgonya, a szárazhüvelyesek.
Gyümölcsök közül ajánlott az alma, málna, narancs. Nem ajánlottak a magas cukortartalmúak, mint a banán, dinnye vagy a szőlő.
Tejtermékek közül válasszuk a mascarponét, vajat, tejszínt, zsíros tejfölt.
Húsok közül is a zsírosak: szalonna, kolbász, tepertő, szalámifélék, belsőségek, tojás sárgája.
Mellékhatások
A ketogén diéta rendkívül egészségtelen. Orvosi ellenőrzés mellett sem ajánlják két hétnél tovább folytatni. Ugyanis kellemetlen tünetekkel jár: álmosság, rossz közérzet, hányinger, hasmenés, székrekedés. Csontritkulást, magas vérzsír-szintet, magnézium- és vashiányt, sőt vesekövet is okozhat.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!