Szimpatika – Nem tudsz aludni? Segítünk

Mi történik a szervezetünkkel alvás közben? Lehet-e beszélni az alvás valamilyen szakaszolásáról, és melyek ezek a szakaszok?

Alvásunk nem passzív, hanem aktív idegrendszeri folyamat eredménye. Összetett biológiai szerepe van. Két fő alvás fázisunk a lassú hullámú mély alvás NREM, valamint a gyors szemmozgásokkal (lásd. angolul rapid eye movement) REM alvás. Előbbi szolgálja a szervezet nyugalmi állapotát, ilyenkor pihen a testünk és az agyunk. A szív és a légzés ritmusa lelassul, idegrendszerünk a külvilágból és a szervezetünkből érkező ingerekre korlátozottan reagál. Ezt a fázist nevezzük NREM fázisnak. A NREM fázis további 4 stádiumra (NREM 1,2,3,4) osztható. Az első két fázis felületesebb alvást takar, az utóbbi kettő a valódi mély alvás. Az ún. REM fázist szokták álomfázisnak nevezni, ugyanis ha ebből az alvás stádiumból felébresztenek valakit rendszerint intenzív álmokról tud beszámolni. REM fázis alvásunk alatt többször visszatérve jelentkezik, hajnali órákban gyakrabban és hosszabb ideig tartva. REM fázisban agyunk az éber állapotnál is intenzívebb munkát végez, ilyenkor dolgozzuk fel az idegrendszer által összegyűjtött információk nagy részét. Fontos a memória, a koncentráció, a hangulatunk és gondolkodásunk szempontjából. Az emberi szervezet alvásfolyamata állandó forgatókönyv szerint szerveződik, struktúrája van. Annak felbomlása másnapi aluszékonysághoz, fáradtsághoz vezethet.

Mitől függ, hogy valaki álmodik-e vagy sem?

Egészséges alvásunk része az álom. Minden ember álmodik, a különbség az, hogy nem mindenki emlékszik rá. Vannak emberek, akiknek gyakori és intenzív álmai vannak. Leggyakrabban azokra az álmainkra emlékezünk, amelyek az ébredéshez vagy az elalváshoz közeliek. Egyes betegségekben, illetve számos alvászavar esetében lecsökken az álmok száma, vagy akár teljesen eltűnik.

Mikortól beszélhetünk krónikus alvászavarról?

Minden egészséges ember életében előfordul, hogy álmatlanul tölt el egy éjszakát. Abban az esetben azonban, ha valakinél ez az állapot állandósul, és minimum egy hónapig fennáll, akkor krónikus alvászavarról beszélünk. Ebben az esetben specialistához kell fordulni.

Nyilván vannak olyan esetek, amikor behatárolható az álmatlanság oka. Pl: fájdalom, allergia stb. De hová forduljon az a páciens, akinek látszólag semmi ilyen problémája nincs, egyszerűen csak későn tud elaludni vagy éppen korábban kel, ezért persze napközben fáradt.

Alvásunkat, elalvási és ébredési időnket az agyunkban elhelyezkedő belső biológiai óránk szabályozza. Idegrendszerünket érő állandó környezeti ingerek modulálják ezt a szabályozást. Ezek közül meghatározó szerepe van a fények, amely a látóidegen keresztül közvetlenül befolyásolja a biológiai óra működését. Fénymentes környezetben gyorsan elveszítjük az időérzékünket, ez álmosítóan hat ránk, az erős fény ezzel szemben fokozza az éberséget. A fényviszonyok gyors megváltozásához szervezetünk nem tud azonnal alkalmazkodni, ez történik ’Jet lag’ esetén, amikor repülőgéppel rövid időn belül több időzónát repülünk át. Egyes emberek korán kelő típusok, őket pacsirta, mások későn fekszenek őket, viszont bagoly típusúnak mondja a magyar nyelv. Abban az esetben, ha ez jelentősen eltolódott elalvási és ébredési időt jelent, ún. cirkadián ritmuszavarról beszülünk. Korán elálmosodó betegek problémája a hajnali ébredés, későn fekvőké pedig a másnap reggeli felkelésből és annak nehézségeiből származik. Előbbit az alvás medicina előretolt, utóbbit hátratolt alvásfázis szindrómának nevezi. A legtöbb cirkadián típusú ritmuszavar a többműszakos munka következményeként alakul ki.

Melyek az elalvási nehézségek okai és fajtái?

Az elalvási zavarok döntő többsége helytelen életmódunkból, illetve a megoldatlan munkahelyi és/vagy családi stresszhelyzetekből ered. Az egészséges életmód része a helyes alvási higiénia. Ezek alatt a következőket értjük:

- Kerülje a koffeintartalmú italok (kávé, kóla) fogyasztását alvás előtt. A koffein élénkíti az idegrendszert, több kávé hatása összeadódik és elhúzódó hatású. Délután 3 után ne fogyasszon koffeintartalmú italt!

- Kerülje az alkohol fogyasztását alvás előtt. Bár az alkohol rövid távú hatása álmosít, később azonban megszakítja az alvás folyamatát.

- Ne dohányozzon!

- Napközben ne szunyókáljon! A délutáni ejtőzés egyes vélemények alapján jó hatású az idegrendszerre, más részről azonban – akiknél elalvási zavar ismert – előnytelen, mivel csökkenti az éjszakai alvás-késztetést.

- Testedzését ne elalvás előtt végezze, mert ezzel növeli agyi aktivitását. Legideálisabb erre a délután négy és öt óra közötti időszak

- Ágyát ne használja másra, mint amire való! Ne ott dolgozzon, tanuljon, egyen!

- Ne akarja az alvást! Az alvás nyugodt külső és belső környezetben megvalósuló folyamat.

- Ha álmatlanságban szenved, ne kövesse az idő múlását, ne nézze az órát!

Milyen módszerekkel lehet ezen segíteni gyógyszer nélkül?

Az átalvási zavarok hátterében csaknem mindig megfogható és kivizsgálható betegség áll. Ha valakinek rendszeres, visszatérő, vagy állandósult átalvási zavara van, éjszaka többször felébred, vagy korai ébredő, amelyet követően nem tud visszaaludni, keressen fel alvásspecialistát. Átalvási zavarokat okoznak az elsődleges alvászavarok, mint az alvásfüggő légzés- és mozgászavarok, de okozhatják egyéb belgyógyászati (légzőszervi betegségek, mint az asztma, allergia), szívbetegségek, mozgásszervi betegségek. Előidézhetik környezeti zavarok (lakókörnyezet, horkoló hálótárs), vagy rossz minőségű fekvőfelület, ágynemű. Fontos a megfelelő hőmérséklet, melegben nehezebben tudunk elaludni. Csecsemőknél kifejezetten veszélyes lehet a meleg ruházat, mert hőpangáshoz vezethet, amely fokozza a bölcsőhalál kockázatát. Rossz hatású a száraz levegő, azáltal hogy kiszárítja a nyálkahártyát, amely ébredést idézhet elő, tehát párologtatóval, vagy más módon gondoskodjunk a levegő megfelelő páratartalmáról.

-           Melyek az átalvási nehézségek okai és fajtái?

Alvás igényünket részben genetikai adottságaink, részben környezeti hatások határozzák meg. Életkorral fokozatosan csökken alvás szükségletünk. Az idegrendszer fejlődéséhez elengedhetetlen alvás csecsemőkorban a leghosszabb, később egyre kevesebbel is beérjük. Nemenként eltérő alváshiányhoz való alkalmazkodási képességünk. A nők sokkal jobban képesek alkalmazkodni az alvás hiányhoz, mint a férfiak.

-          Melyik a leggyakoribb alvásbetegség?

Alvásgyógyászatban leggyakrabban előforduló betegségcsoport az alvásfüggő légzészavarok. A magyar lakosság 5-6 %-át érintő alvási apnoe betegség (apnoe = légzéskimaradás), hangos, egyenlőtlen horkolással és napközbeni aluszékonysággal jellemezhető. Jelentőségét a betegség fokozott szív, és agyér-betegség kockázat növelő hatása, és az életminőséget nagyban befolyásoló krónikus kialvatlanság és következményes koncentráció képesség romlás és hangulatzavar adja. Jelenléte elősegíti a magas vérnyomás, a cukorbetegség kialakulását, illetve súlyosbíthatja azt. A betegségre hajlamosít az elhízás, az életkor, a férfi nem, a dohányzás, a mélyharapás, nőknél a változókor okozta hormonváltozások.

-           Mit lehet tudni az alvajárókról? Mit történik az ő esetükben, mit tesznek valójában?

Az alvajárás egy ritka alvásbetegség. Egyforma gyakorisággal fordul elő nőkben és férfiakban. Jellemzően az alvás első harmadában alakulnak ki a tünetek. Az alvó ember mélyalvásában felkel, és automatikus cselekvéseket végez, miközben cselekedeteinek nincs tudatában. Ilyenkor az agy azon gátló struktúráiban keletkezik a zavar, amelyek az alvás alatti nyugalmi, gátolt izomaktivitásért felelősek. Az alvajáró rendszerint lakókörnyezetét nem hagyja el, de leírtak már extrém eseteket is, amikor autóvezetésre is képes volt az alvászavarban szenvedő ember. A betegséget meggyógyítani nem lehet. Gyógyszeres kezelése kizárólag tüneti jellegű, és azon esetekben javasolt, amikor az alvajárás ön, vagy másra is veszélyes cselekedetként jelenik meg. A legtöbb esetben a biztonságos lakókörnyezet kialakítása elegendő, a lakáskulcs elzárása ajánlott. A gyermekkorban jelentkező alvajárás sok esetben felnőtt korban elmarad, vagy jelentősen csökken a gyakorisága. Érdemes megjegyezni, hogy a stressz a rendszertelen életmód fokozza előfordulását.

Forrás: www.mypin.hu