Szimpatika

Spanyol kutatók a madridi Getafei Egyetemi Kórház urológiai osztálya főorvosának, Javier Angulónak vezetésével őskőkori ábrázolásokat, valamint kőből faragott falloszokat elemeztek, amelyek a 38 ezer–11 ezer évvel ezelőtt időszakban készültek Európában – olvasható a Discovery ismeretterjesztő tv-csatorna internetes híroldalán.

Mint Javier Angulo rámutat, a paleolitikum művészete igen naturalisztikus, vagyis nagy valószínűséggel a fallikus ábrázolások egy létező gyakorlatot tükrözhettek. "Napjainkban a tetoválás, a piercing egyfajta önkifejezés, nem volt ez másként a múltban sem, az őskőkor embere a hegeket a bőrére írt történetként fogta fel, amely megtöltötte értelemmel az egyébként 'ostoba' testüket" – magyarázta Javier Angulo.Hozzátette: Ötzi, a gleccsermúmia, vagy néhány más múmia példája is tanúsítja, hogy a paleolitikumban elterjedt volt a tetoválás.

"A jelenkori primitív törzsek között is elterjedt a 'testmódosítás' gyakorlata, amely a genitáliákat sem kíméli; tetoválásokkal, perforálással és bemetszésekkel igyekeznek átalakítani nemi szerveiket. A párhuzamokból kiindulva nagy a valószínűsége, hogy az őskőkori fallikus ábrázolásokon látható 'ábrák' esetében nem pusztán díszítésről van szó, hanem a valós életben gyakorolt szokásról" – fogalmazott Javier Angulo. Az esetek többségében mértani alakzatok – háromszögek, körök – láthatók. Némely ábra egybeesik a paleolit barlangrajzokkal, így a spanyol kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a korabeli ember számára fontos jelképekről lehet szó. "Ami bizonyos, hogy ezek a fallikus 'díszítések' a magdaléni kultúra népénél voltak a legelterjedtebbek 12 ezer éve a mai Spanyolország és Franciaország területén" – hangsúlyozta Javier Angulo. A paleolit ábrázolások arra is engednek következtetni, hogy a paleolitikumban meghonosodott a körülmetélés szokása, amelyet egyaránt gyakorolthattak betegségmegelőzés céljából, valamint beavatási szertartás keretében.

mti