Szimpatika

A hosszú, megerőltető és tartós fizikai teljesítmény esetén. Ilyen például a hosszútávfutás. Amikor átbillen egy holtponton a futó, és mégsem áll le, könnyeddé válik, ismét jókedvvel tud futni, szinte szárnyakon repül.

Az endorfinoknak nagy szerepe van az egészségi állapotunk megtartásában is. Akik rendszeresen edzenek, azoknak folyamatosan termelődik szervezetében az endorfin ingerületátvivő anyag. Mérések szerint erősödik az immunrendszerük is. Ezért láthatjuk megszépülni gyerekek arcocskáját is egy kiadós rohangászás után. S valószínű,  kevésbé lesznek fogékonyak a fertőzéses megbetegedésekre.

A vérereinknek és a szívünknek is nagyon jót tesz az optimális sporttevékenység. A keringés gyorsul, a szív munkája fokozódik, és ez a „használás” javítja a gyakorlás által az erek falában levő finom izomzatot, csökkenti az érfalban lerakódott meszes lakkok mennyiségét. Ez az érrendszer beszűkülését csökkenti, javítja az nyirokrendszer keringését, és megelőzi az érszűkületet. Depresszió ellen is rendkívül sokat tehetnek ezek a testi-lelki folyamatok, de amint sokan már megtapasztalták, nem könnyű motiválni a sportra azokat, akik levertek, kedvetlenek, nehezen mozdulnak amúgy is.

Van azonban egy csapdahelyzet is ebbe beépítve: mindig fokozni kell a célt, emelni a métereket, kilókat, és így, ami önbizalmat építünk egyik oldalon, azt le is bontjuk a másikon, hiszen mindig van egy távoli cél, amit még nem értünk el. A teljesítménycentrikusság nagy veszélye a versenysportnak, sokszor szinte áldozatává válnak az emberek annak a hajszoltságérzésnek, hogy mindig távolabbra csúszik ki a cél, majd ha ezt elérem...

És „azt” sosem érem el, nincs megállás.