H i r d e t é s

Miért lett az egerészölyv a 2012-es év madara?

2012. 05. 14.
Szerző: Varga Julis
|
Címkék: Üzenet a Földnek 
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az év madarának általában olyan madarat választ, melynek van valami speciális aktualitása, vagy amelynél fontos, hogy széles körben megismerjék. Így esett idén a választás az egerészölyvre, hazánk leggyakoribb nappali ragadozó madarára. Aktualitást ad most ennek, hogy a vadászati lobbi felül akarja vizsgálni a faj teljes védettségét, azaz meg szeretné teremteni a gyérítés lehetőségét

Úgy gondolják, hogy az egerészölyv megnehezíti a vadászati szempontból fontos „haszonállatok” állományának fenntartását, mivel az apróvad fiataljait is zsákmányolja. Ezenkívül – szerintük – az egerészölyv fészkelő állománya jelentősen gyarapodott.
Ez sajnos nem fedi a valóságot, és körbe sem lehet járni az összes olyan problémát, amit a gyérítés megengedése jelentene. Óriási gond az is, hogy a vadásztársadalom fajismerete – tisztelet a kivételnek – meglehetősen hiányos. A ragadozó madarak terepi felismerése pedig nagy gyakorlatot kíván még a szakemberektől is. Ilyen értelemben tehát az egerészölyv „problémás” madár, fontos megismertetni a nagyközönséggel és az ellenérdekeltekkel is. Erre jó lehetőség egy ilyen kampány, melynek során a médiában sok szó lesz e fajról – nem kizárt, hogy egy bekamerázott fészek történéseit is láthatják az érdeklődők.

Mit kell tudnunk az egerészölyvről?

 

Az egerészölyv közepes termetű, zömök felépítésű ragadozó madár. Szárnyformája kissé lekerekített, alkalmas arra, hogy a levegőben egyhelyben állva, „szitálva” lesse ki zsákmányát, majd rázuhanva fogja meg. Élőhely-választásában elsősorban a táplálékforrás megléte motiválja, rendkívül alkalmazkodó, szinte minden élőhely-típusban jelen van: szántóföld, erdőségek, vízfolyások környéke, sőt még lakott területek közvetlen szomszédságában is előfordulhat. Fára épített gallyfészkekben költ. Korai fészkelő, már március közepe és április eleje közt lerakja tojásait, melyeken kb. egy hónapig kotlik. 5-6 hét múlva válnak a fiókák röpképessé. A párok többnyire költőterületük körzetében maradnak az őszi–téli időszakban is, nem vonulnak melegebb tájakra, mint sok más ragadozó madár. A télen nálunk látható ölyvek jelentős része északról hozzánk érkező, nálunk telelő madár.

 

Miért fontos időszak az április a ragadozó madarak életciklusában?

 

Április a természet éledésének első igazi hónapja. Ekkorra a korai fészkelők már vagy költenek (pl. rétisas, vándorsólyom), vagy ekkor kezdik el a költést (egerészölyv, héja, kerecsen, parlagi sas). A költést megelőzően minden ragadozó madár látványos nászrepüléssel csábítja el párját, majd hozzálátnak a fajra jellemző fészek megépítéséhez. A sasoknál ez hatalmas, 1,5 m átmérőjű, többéves fészek esetén méter feletti magasságú, mázsás alkotmány lehet. A másik véglet, a sólymok és vércsék, nem építenek fészket. Ők más madarak fészkét foglalják el, vagy egyszerűen a sziklapárkányokon költenek.

 

Mit tehetünk a ragadozó madarak védelméért?

 

A ragadozó madarak gyakorlati védelmének nagy hagyományai vannak hazánkban. A jogi védelem többnyire nem elegendő a veszélyeztetett ragadozómadár-fajok számára, melyek valamely oknál fogva megritkultak, netán eltűntek fauna-területünkről. Az utóbbi néhány évtizedben az alábbi fajoknál alkalmaztunk ún. aktív védelmi gyakorlatot: kerecsensólyom, vándorsólyom, kékvércse, vörös vércse, rétisas, parlagi sas, békászó sas, kígyászölyv, uhu. Jó példaként a kerecsent említhetjük, mely természetvédelmi jelentőségén túl a magyarság híres turulmadaraként ismert. A ’70-es évek végére költőállománya 30 pár alá csökkent az országban és az egész világállomány veszélyeztetett volt. A ’80-as évek elején indított fészekőrzések nyomán elkezdődött az állomány felerősödése. Az MME által szervezett társadalmi munkának, később az állami természetvédelemnek és a különböző pályázatoknak köszönhetően a kerecsen hazai állománya jelenleg 160 pár fölött van. Hasonló sikereket könyvelhetünk el a parlagi sas és rétisas esetében is, védelmi módszereinket sok más ország is alkalmazza.

A ragadozómadár-védelem szomorú aktualitása az egyre szaporodó mérgezések ügye. Bár a DDT és egyéb mérgek „dúvadirtás” címén történő felhasználásának betiltásával szinte megszűnt ez a halálnem, az ezredforduló táján azonban sajnos újraéledt a méreggel preparált csalik alkalmazása a vadászterületeken. Ennek százszámra esnek áldozatául a dögöt is fogyasztó ragadozó madarak, többek között sasfajaink is. E mérgek felhasználása teljesen törvénytelen, mégsem sikerül elejét venni ennek a gyakorlatnak.

Jelenleg is előfordulnak fészekfosztások, találtunk hurokban elpusztult parlagi sast, és lelövések is szinte minden évben kiderülnek. Az elektromos tartóoszlopok is halálos veszélyt jelentenek madaraink számára. Az ezeket karbantartó szervezetek többnyire partnerek a madárvédelmi programokban, de a „hozzávaló” előállítása a természetvédelemre hárul.

Sok más módon is segíthetünk madarainkon, helyszűke miatt csak néhány ezek közül: sérült madarak fogságban történő szaporítása, a fiatalok visszavadítása, a természetes fészkek megerősítése, szélviharok, hosszan tartó esőzések utáni aktív beavatkozások, téli etetés, őrzőkamerák alkalmazása, visszatelepítés stb. E módszerek kombinációjával jelentősen növelhető a költési sikeresség.

Nehézséget jelent, hogy a ragadozómadár-védelmet végző társadalmi szervezetek számára nincs megfelelő anyagi fedezet.

 

Van-e a hazai ragadozó madaraknak kellő mennyiségű és minőségű élettere?

 

Magyarország területe ragadozómadár-paradicsomnak számít Európában. Ez részben különleges bio-geográfiai helyzetének köszönhető (itt ér véget az eurázsiai sztyepp-zóna), részben annak, hogy nincs még annyira beépítve, mint Nyugat-Európa. Sokféle élőhely-típus megtalálható rajta (bár szinte mindet részben vagy egészben átalakította az ember), és sok a potenciális zsákmányállat – a legtöbb fajnál ez a legalapvetőbb kritérium.

Szóljon hozzá!

Áprilisi AKCIÓ

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a (beteg)tájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!
UNICEF hirdetés

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Megjelent a Szimpatika magazin 2014. áprilisi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el!

Legutóbbi hozzászólások

Adóvisszatérítés jár a cukorbetegeknek

Bizonyára sokan nem tudják, hogy adó-visszatérítés jár a cukorbetegeknek, akkor is, ha nem inzulinos kezelés alatt áll. Az ...
Éva
tegnap 19:06
Különbejárató véleménynek Mikor ezt a választ írtad, biztos elment a cukrod, vigyázz magadra is, és ne sértegess senkit. A véleményedet ...

Évente két injekcióval kezelhető a magas vérnyomás?

Félévente egy injekció – rengeteg, magas vérnyomással küzdő ember napi problémájára nyújtana megoldást az Osakai Egyetem ...
Mary864
tegnap 14:58
Sajnos a gyógyszert be kell szedni,hacsak nem akar valaki úgy járni mint én...a mentő vitt el 220-as vérnyomással,olyan rosszul lettem ...

Reggeltől estig, születéstől halálig hormonok rabságában élünk

A legtöbb embernek csak akkor jutnak eszébe a hormonok, ha fogamzásgátló tablettát akar íratni, vagy a változó korba ér. Esetleg akkor, ha ...
Evelin
2014. 04. 22. 20:16
Egyik sincs leírva, csak a tünetekből talán sejthető, de tényleg, hogy melyikből mennyi van a vérünkben hogyan tudhatjuk meg.

Májgyilkos gyógyszerek

Leggyakrabban antibiotikumok, nemszteroid gyulladásgátlók és sztatinok okoznak heveny májelégtelenséget – írja a gyógyszer okozta ...
Evelin
2014. 04. 22. 08:13
Igen! El kell olvasni Szendi Gábor és a Lenkei doktor írásait. Felhívták rá a figyelmet, hogy a koleszterin csökkentő gyógyszereknek ...

A fülzúgás okai és kezelése

A fülzúgás vagy a fülcsengés sokak életét megkeseríti, mivel visszatérő vagy szűnni nem akaró formában jelentkezik. Csendes ...
matti
2014. 04. 21. 19:42
12 éve cseng a fülem,sokszor végig jártam a kivizsgálás tortúráját .Semmi értelme.Eleinte én is azt hittem ezzel nem lehet élni,az ...

A leghatásosabb házi szer ízületi fájdalmak kezelésére

A csontok és a porcok jelentős részét rugalmas fehérjék alkotják, melyek nélkül azok már egy egyszerű ütéstől is szilánkokra ...
Ági
2014. 04. 20. 20:38
Én is próbáltam ezt a módszert, de nem tudom, hogy miért, olyan székrekedésem lett a tojáshéj portól, hogy állandóan kijött az ...

Kiderült, mi okozza a hőhullámokat!

A hőhullámokról, amelyeket a legtöbb nő tapasztal a menopauza során, nemrégiben bebizonyosodott, hogy egy bizonyos agyi terület a felelős a ...
Ági
2014. 04. 20. 20:34
Rendszeresen jártam csontsűrűség mérésre, mivel Édesanyámnak későn vették észre (két csigolya összecsúszott). 52 évesen volt ...

Érdemes tudni: ez számít bele a kedvezményes nyugdíjba

Gyakran zavart okozó fogalmakról is szó volt a nőknek negyven év munkaviszony után járó nyugdíjlehetőséget ismertető beszélgetésben, ...
gabrilla
2014. 04. 20. 17:53
Az ápolási időszak el nem ismerése érdekes helyzetet teremt.Feleségem ,édesapja ápolása miatt kénytelen volt munkáját abbahagyni.Hogy ...

Gyerekek és házi kedvencek

Minden szülő életében elérkezik a pillanat, amikor a cseperedő gyermek egyre inkább vágyik valamilyen házi kedvenc társaságára. A véget ...
Ádám Odett
2014. 04. 17. 11:02
Nekem van egy cuki hörim csak az a baja hogy északa egy kicsit tüszög

Érelmeszesedés elleni vakcina. Pro és kontra

A szív- és érrendszeri betegségek még mindig a vezető halálokok közé tartoznak. Egy magyar kutató érelmeszesedés elleni vakcináját ...
Gy Imre
2014. 04. 17. 09:52
Valaki tud segíteni? Kecskeméten vagy a közelében van olyan aki beadja a vakcinát? Hol lehet beszerezni? gyalaii@freemail.hu