H i r d e t é s

Miért lett az egerészölyv a 2012-es év madara?

2012. 05. 14.
Szerző: Varga Julis
|
Címkék: Üzenet a Földnek 
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az év madarának általában olyan madarat választ, melynek van valami speciális aktualitása, vagy amelynél fontos, hogy széles körben megismerjék. Így esett idén a választás az egerészölyvre, hazánk leggyakoribb nappali ragadozó madarára. Aktualitást ad most ennek, hogy a vadászati lobbi felül akarja vizsgálni a faj teljes védettségét, azaz meg szeretné teremteni a gyérítés lehetőségét

Úgy gondolják, hogy az egerészölyv megnehezíti a vadászati szempontból fontos „haszonállatok” állományának fenntartását, mivel az apróvad fiataljait is zsákmányolja. Ezenkívül – szerintük – az egerészölyv fészkelő állománya jelentősen gyarapodott.
Ez sajnos nem fedi a valóságot, és körbe sem lehet járni az összes olyan problémát, amit a gyérítés megengedése jelentene. Óriási gond az is, hogy a vadásztársadalom fajismerete – tisztelet a kivételnek – meglehetősen hiányos. A ragadozó madarak terepi felismerése pedig nagy gyakorlatot kíván még a szakemberektől is. Ilyen értelemben tehát az egerészölyv „problémás” madár, fontos megismertetni a nagyközönséggel és az ellenérdekeltekkel is. Erre jó lehetőség egy ilyen kampány, melynek során a médiában sok szó lesz e fajról – nem kizárt, hogy egy bekamerázott fészek történéseit is láthatják az érdeklődők.

Mit kell tudnunk az egerészölyvről?

 

Az egerészölyv közepes termetű, zömök felépítésű ragadozó madár. Szárnyformája kissé lekerekített, alkalmas arra, hogy a levegőben egyhelyben állva, „szitálva” lesse ki zsákmányát, majd rázuhanva fogja meg. Élőhely-választásában elsősorban a táplálékforrás megléte motiválja, rendkívül alkalmazkodó, szinte minden élőhely-típusban jelen van: szántóföld, erdőségek, vízfolyások környéke, sőt még lakott területek közvetlen szomszédságában is előfordulhat. Fára épített gallyfészkekben költ. Korai fészkelő, már március közepe és április eleje közt lerakja tojásait, melyeken kb. egy hónapig kotlik. 5-6 hét múlva válnak a fiókák röpképessé. A párok többnyire költőterületük körzetében maradnak az őszi–téli időszakban is, nem vonulnak melegebb tájakra, mint sok más ragadozó madár. A télen nálunk látható ölyvek jelentős része északról hozzánk érkező, nálunk telelő madár.

 

Miért fontos időszak az április a ragadozó madarak életciklusában?

 

Április a természet éledésének első igazi hónapja. Ekkorra a korai fészkelők már vagy költenek (pl. rétisas, vándorsólyom), vagy ekkor kezdik el a költést (egerészölyv, héja, kerecsen, parlagi sas). A költést megelőzően minden ragadozó madár látványos nászrepüléssel csábítja el párját, majd hozzálátnak a fajra jellemző fészek megépítéséhez. A sasoknál ez hatalmas, 1,5 m átmérőjű, többéves fészek esetén méter feletti magasságú, mázsás alkotmány lehet. A másik véglet, a sólymok és vércsék, nem építenek fészket. Ők más madarak fészkét foglalják el, vagy egyszerűen a sziklapárkányokon költenek.

 

Mit tehetünk a ragadozó madarak védelméért?

 

A ragadozó madarak gyakorlati védelmének nagy hagyományai vannak hazánkban. A jogi védelem többnyire nem elegendő a veszélyeztetett ragadozómadár-fajok számára, melyek valamely oknál fogva megritkultak, netán eltűntek fauna-területünkről. Az utóbbi néhány évtizedben az alábbi fajoknál alkalmaztunk ún. aktív védelmi gyakorlatot: kerecsensólyom, vándorsólyom, kékvércse, vörös vércse, rétisas, parlagi sas, békászó sas, kígyászölyv, uhu. Jó példaként a kerecsent említhetjük, mely természetvédelmi jelentőségén túl a magyarság híres turulmadaraként ismert. A ’70-es évek végére költőállománya 30 pár alá csökkent az országban és az egész világállomány veszélyeztetett volt. A ’80-as évek elején indított fészekőrzések nyomán elkezdődött az állomány felerősödése. Az MME által szervezett társadalmi munkának, később az állami természetvédelemnek és a különböző pályázatoknak köszönhetően a kerecsen hazai állománya jelenleg 160 pár fölött van. Hasonló sikereket könyvelhetünk el a parlagi sas és rétisas esetében is, védelmi módszereinket sok más ország is alkalmazza.

A ragadozómadár-védelem szomorú aktualitása az egyre szaporodó mérgezések ügye. Bár a DDT és egyéb mérgek „dúvadirtás” címén történő felhasználásának betiltásával szinte megszűnt ez a halálnem, az ezredforduló táján azonban sajnos újraéledt a méreggel preparált csalik alkalmazása a vadászterületeken. Ennek százszámra esnek áldozatául a dögöt is fogyasztó ragadozó madarak, többek között sasfajaink is. E mérgek felhasználása teljesen törvénytelen, mégsem sikerül elejét venni ennek a gyakorlatnak.

Jelenleg is előfordulnak fészekfosztások, találtunk hurokban elpusztult parlagi sast, és lelövések is szinte minden évben kiderülnek. Az elektromos tartóoszlopok is halálos veszélyt jelentenek madaraink számára. Az ezeket karbantartó szervezetek többnyire partnerek a madárvédelmi programokban, de a „hozzávaló” előállítása a természetvédelemre hárul.

Sok más módon is segíthetünk madarainkon, helyszűke miatt csak néhány ezek közül: sérült madarak fogságban történő szaporítása, a fiatalok visszavadítása, a természetes fészkek megerősítése, szélviharok, hosszan tartó esőzések utáni aktív beavatkozások, téli etetés, őrzőkamerák alkalmazása, visszatelepítés stb. E módszerek kombinációjával jelentősen növelhető a költési sikeresség.

Nehézséget jelent, hogy a ragadozómadár-védelmet végző társadalmi szervezetek számára nincs megfelelő anyagi fedezet.

 

Van-e a hazai ragadozó madaraknak kellő mennyiségű és minőségű élettere?

 

Magyarország területe ragadozómadár-paradicsomnak számít Európában. Ez részben különleges bio-geográfiai helyzetének köszönhető (itt ér véget az eurázsiai sztyepp-zóna), részben annak, hogy nincs még annyira beépítve, mint Nyugat-Európa. Sokféle élőhely-típus megtalálható rajta (bár szinte mindet részben vagy egészben átalakította az ember), és sok a potenciális zsákmányállat – a legtöbb fajnál ez a legalapvetőbb kritérium.

Szóljon hozzá!

Áprilisi AKCIÓ

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a (beteg)tájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Megjelent a Szimpatika magazin 2014. áprilisi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el!

Legutóbbi hozzászólások

Érdemes tudni: ez számít bele a kedvezményes nyugdíjba

Gyakran zavart okozó fogalmakról is szó volt a nőknek negyven év munkaviszony után járó nyugdíjlehetőséget ismertető beszélgetésben, ...
Simon
tegnap 22:13
Kedves Korhatár előtti ellátott! Ez azért van így, mert amikor nem dolgoztál, hanem tanultál, addig nem fizettél TB-t.

Adóvisszatérítés jár a cukorbetegeknek

Bizonyára sokan nem tudják, hogy adó-visszatérítés jár a cukorbetegeknek, akkor is, ha nem inzulinos kezelés alatt áll. Az ...
Éva
tegnap 18:42
Nyugdíjas, ha dolgozik, és adóköteles jövedelme lesz ebből, akkor vissza igényelheti. Egyébként lassan a nyugdíjasnak már a nyugdíj sem ...

Gyerekek és házi kedvencek

Minden szülő életében elérkezik a pillanat, amikor a cseperedő gyermek egyre inkább vágyik valamilyen házi kedvenc társaságára. A véget ...
Ádám Odett
tegnap 11:02
Nekem van egy cuki hörim csak az a baja hogy északa egy kicsit tüszög

Érelmeszesedés elleni vakcina. Pro és kontra

A szív- és érrendszeri betegségek még mindig a vezető halálokok közé tartoznak. Egy magyar kutató érelmeszesedés elleni vakcináját ...
Gy Imre
tegnap 09:52
Valaki tud segíteni? Kecskeméten vagy a közelében van olyan aki beadja a vakcinát? Hol lehet beszerezni? gyalaii@freemail.hu

A hónap gyógynövénye: Citromfű

A mentához hasonló alakú, illatos levelű citromfű fűszer- és gyógynövényként egyaránt ismert. Népi neve (mézfű) aromadús voltára, ...
Evelin
tegnap 07:53
Köszönöm Gizus, nekem is akkor az a fajta van aminek a szárán nőnek a levelek, én is fogok szárítani, de soha sem tudtam, mikor szedjem le.

A vérszegénység súlyos betegséget is jelezhet

Orvosi rendelőkben az egyik leggyakrabban elhangzó tanács: „Vérszegény? Szedjen vasat!” Elsősorban hölgyeknek javasolják, főként ...
tóth jános
2014. 04. 16. 15:59
én segitséget kértem,nem a betegségleirását,mert azzal a jelen állapotban tisztába vagyok.köszönnék minden segitséget ami a kiutat ...

A leghatásosabb házi szer ízületi fájdalmak kezelésére

A csontok és a porcok jelentős részét rugalmas fehérjék alkotják, melyek nélkül azok már egy egyszerű ütéstől is szilánkokra ...
Szabóné B.A.H.
2014. 04. 15. 15:01
Csontritkulásra, Nem gyári tyúktól, őrölt tojáshéj naponta 1tk.-val, mákos ételek heti 3-4x.

Igaz-e, hogy gyógyhatású az oxigénnel dúsított víz?

Igazán csak a kopoltyúval lélegző halak érzékelhetik, milyen fontos, hogy életterük, a víz tartalmazzon oldott oxigént; hiányában ...
Tóni
2014. 04. 14. 15:01
Szép napot Az én véleményem más . A harmadik emeleten lakunk, és a 90 éves mami,miután feljött séta után, minden alkalommal panaszkodott , ...

Kiderült, mi okozza a hőhullámokat!

A hőhullámokról, amelyeket a legtöbb nő tapasztal a menopauza során, nemrégiben bebizonyosodott, hogy egy bizonyos agyi terület a felelős a ...
Vadnai Irma Judit
2014. 04. 14. 08:40
56 éves koromban kezdődtek a hőhullámaim 45 percenként, elviselhetetlenül, a hormontól menstruálni kezdtem, abbahagytam, rövidesen egy ...

A tüdődaganatok egy része ártalmatlan lehet

Egy amerikai vizsgálat során az alacsony dózisú CT-vel felderített tüdődaganatok több mint 18 százaléka bizonyult ártalmatlannak – írja ...
Szalontai Szilárd
2014. 04. 12. 14:10
Faterom(77 éves) 2012-ben kért CT vizsgálatot,egy elhúzódó köhögés utáni időszak után.Láttak egy kb.70 mm-es elváltozást.Kezelést ...