Miért lett az egerészölyv a 2012-es év madara?

2012. 05. 14.
Szerző: Varga Julis
|
Címkék: Üzenet a Földnek 
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az év madarának általában olyan madarat választ, melynek van valami speciális aktualitása, vagy amelynél fontos, hogy széles körben megismerjék. Így esett idén a választás az egerészölyvre, hazánk leggyakoribb nappali ragadozó madarára. Aktualitást ad most ennek, hogy a vadászati lobbi felül akarja vizsgálni a faj teljes védettségét, azaz meg szeretné teremteni a gyérítés lehetőségét

Úgy gondolják, hogy az egerészölyv megnehezíti a vadászati szempontból fontos „haszonállatok” állományának fenntartását, mivel az apróvad fiataljait is zsákmányolja. Ezenkívül – szerintük – az egerészölyv fészkelő állománya jelentősen gyarapodott.
Ez sajnos nem fedi a valóságot, és körbe sem lehet járni az összes olyan problémát, amit a gyérítés megengedése jelentene. Óriási gond az is, hogy a vadásztársadalom fajismerete – tisztelet a kivételnek – meglehetősen hiányos. A ragadozó madarak terepi felismerése pedig nagy gyakorlatot kíván még a szakemberektől is. Ilyen értelemben tehát az egerészölyv „problémás” madár, fontos megismertetni a nagyközönséggel és az ellenérdekeltekkel is. Erre jó lehetőség egy ilyen kampány, melynek során a médiában sok szó lesz e fajról – nem kizárt, hogy egy bekamerázott fészek történéseit is láthatják az érdeklődők.

Mit kell tudnunk az egerészölyvről?

 

Az egerészölyv közepes termetű, zömök felépítésű ragadozó madár. Szárnyformája kissé lekerekített, alkalmas arra, hogy a levegőben egyhelyben állva, „szitálva” lesse ki zsákmányát, majd rázuhanva fogja meg. Élőhely-választásában elsősorban a táplálékforrás megléte motiválja, rendkívül alkalmazkodó, szinte minden élőhely-típusban jelen van: szántóföld, erdőségek, vízfolyások környéke, sőt még lakott területek közvetlen szomszédságában is előfordulhat. Fára épített gallyfészkekben költ. Korai fészkelő, már március közepe és április eleje közt lerakja tojásait, melyeken kb. egy hónapig kotlik. 5-6 hét múlva válnak a fiókák röpképessé. A párok többnyire költőterületük körzetében maradnak az őszi–téli időszakban is, nem vonulnak melegebb tájakra, mint sok más ragadozó madár. A télen nálunk látható ölyvek jelentős része északról hozzánk érkező, nálunk telelő madár.

 

Miért fontos időszak az április a ragadozó madarak életciklusában?

 

Április a természet éledésének első igazi hónapja. Ekkorra a korai fészkelők már vagy költenek (pl. rétisas, vándorsólyom), vagy ekkor kezdik el a költést (egerészölyv, héja, kerecsen, parlagi sas). A költést megelőzően minden ragadozó madár látványos nászrepüléssel csábítja el párját, majd hozzálátnak a fajra jellemző fészek megépítéséhez. A sasoknál ez hatalmas, 1,5 m átmérőjű, többéves fészek esetén méter feletti magasságú, mázsás alkotmány lehet. A másik véglet, a sólymok és vércsék, nem építenek fészket. Ők más madarak fészkét foglalják el, vagy egyszerűen a sziklapárkányokon költenek.

 

Mit tehetünk a ragadozó madarak védelméért?

 

A ragadozó madarak gyakorlati védelmének nagy hagyományai vannak hazánkban. A jogi védelem többnyire nem elegendő a veszélyeztetett ragadozómadár-fajok számára, melyek valamely oknál fogva megritkultak, netán eltűntek fauna-területünkről. Az utóbbi néhány évtizedben az alábbi fajoknál alkalmaztunk ún. aktív védelmi gyakorlatot: kerecsensólyom, vándorsólyom, kékvércse, vörös vércse, rétisas, parlagi sas, békászó sas, kígyászölyv, uhu. Jó példaként a kerecsent említhetjük, mely természetvédelmi jelentőségén túl a magyarság híres turulmadaraként ismert. A ’70-es évek végére költőállománya 30 pár alá csökkent az országban és az egész világállomány veszélyeztetett volt. A ’80-as évek elején indított fészekőrzések nyomán elkezdődött az állomány felerősödése. Az MME által szervezett társadalmi munkának, később az állami természetvédelemnek és a különböző pályázatoknak köszönhetően a kerecsen hazai állománya jelenleg 160 pár fölött van. Hasonló sikereket könyvelhetünk el a parlagi sas és rétisas esetében is, védelmi módszereinket sok más ország is alkalmazza.

A ragadozómadár-védelem szomorú aktualitása az egyre szaporodó mérgezések ügye. Bár a DDT és egyéb mérgek „dúvadirtás” címén történő felhasználásának betiltásával szinte megszűnt ez a halálnem, az ezredforduló táján azonban sajnos újraéledt a méreggel preparált csalik alkalmazása a vadászterületeken. Ennek százszámra esnek áldozatául a dögöt is fogyasztó ragadozó madarak, többek között sasfajaink is. E mérgek felhasználása teljesen törvénytelen, mégsem sikerül elejét venni ennek a gyakorlatnak.

Jelenleg is előfordulnak fészekfosztások, találtunk hurokban elpusztult parlagi sast, és lelövések is szinte minden évben kiderülnek. Az elektromos tartóoszlopok is halálos veszélyt jelentenek madaraink számára. Az ezeket karbantartó szervezetek többnyire partnerek a madárvédelmi programokban, de a „hozzávaló” előállítása a természetvédelemre hárul.

Sok más módon is segíthetünk madarainkon, helyszűke miatt csak néhány ezek közül: sérült madarak fogságban történő szaporítása, a fiatalok visszavadítása, a természetes fészkek megerősítése, szélviharok, hosszan tartó esőzések utáni aktív beavatkozások, téli etetés, őrzőkamerák alkalmazása, visszatelepítés stb. E módszerek kombinációjával jelentősen növelhető a költési sikeresség.

Nehézséget jelent, hogy a ragadozómadár-védelmet végző társadalmi szervezetek számára nincs megfelelő anyagi fedezet.

 

Van-e a hazai ragadozó madaraknak kellő mennyiségű és minőségű élettere?

 

Magyarország területe ragadozómadár-paradicsomnak számít Európában. Ez részben különleges bio-geográfiai helyzetének köszönhető (itt ér véget az eurázsiai sztyepp-zóna), részben annak, hogy nincs még annyira beépítve, mint Nyugat-Európa. Sokféle élőhely-típus megtalálható rajta (bár szinte mindet részben vagy egészben átalakította az ember), és sok a potenciális zsákmányállat – a legtöbb fajnál ez a legalapvetőbb kritérium.

Szóljon hozzá!

Decemberi AKCIÓ

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!

** Étrend-kiegészítő, nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.

Hírlevél feliratkozás

Felhasználási feltételek, adatkezelés »

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Megjelent a Szimpatika magazin 2016. decemberi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el

Legutóbbi hozzászólások

A jó szex alapjai: mi kell a nőnek, és mi a férfinak?

A szeretkezés evolúciós és történelmi szempontból elsődlegesen a fajfenntartást szolgálta, de az embereknél ennél sokkal összetettebb ...
emiliánó
tegnap 15:02
Lapos Elemér te teljesen beteg vagy agyilag!Valószínű,hogy csak magadra gondolsz ezért csak csináld magad örökké!!! Orvoshoz sem érdemes ...

Ajakhasadék - nem a világ vége

Kutatók arra keresték a választ, az a jobb, ha tudjuk előre mi vár a kicsire, vagy ha csak szülés után szembesülünk vele?
Tamás
2016. 12. 03. 15:42
Én is így születtem 33 évvel ezelőtt, és én 8 műtéten vagyok túl, sajnos engem ez miatt ki is közösítettek, de végigjártam az élet ...

Gyerekesítés

Egy személygépkocsi vásárlásakor sok szempont alapján döntünk. Milyen a fogyasztása, a teljesítménye, az útfekvése, tetszetős-e a ...
Laca
2016. 12. 02. 19:25
Ez csak duma.

A gyömbér 10 gyógyhatása

A gyömbér egy természetes gyógynövény, amelyet fűszerként világszerte használnak. Több egészségügyi kutatás is bizonyítja, hogy a ...
Saca
2016. 12. 02. 19:22
Olyan mint a mosószer.

„Nem az ő hibájuk...”

Rengeteget hallani gyermekvédelemről, új és új koncepciókról. Azokról kevesebbet, akik naponta ott vannak a vártán, a gyerekek mellett, ...
jola
2016. 11. 28. 14:55
TANÁR, ÚR MINDEN, ELISMERÉSEM, ÖNNEK, ÖNÖKNEK,vANNAK, SOKAN, HÁL ISTENNEK, ÖNHÖZ HASÓNLÓ EMBEREK.

Sok a vashiányos kisbaba

Az egyéves gyerekek fele vas- és D-vitamin-hiányos, ami komoly egészségügyi problémákhoz vezethet – derül ki a 0-3 évesek táplálását ...
jola
2016. 11. 28. 14:49
Szerintem, a bébi ételeket, megfelelő szakemberek, állítják, össze.Ki zártz dolognak, tartom, hogy nem, figyelnek, a vitamin ...

A fülzúgás okai és kezelése

A fülzúgás vagy a fülcsengés sokak életét megkeseríti, mivel visszatérő vagy szűnni nem akaró formában jelentkezik. Csendes ...
Andi
2016. 11. 27. 22:23
Betahistint én is szedem már két hete még eddig semmi de orvos azt mondta 3-4 hónap mire javulás lehet

Online urológus

Az online rendelések hasznáról, hátulütőiről, és a magyar férfiakat érintő problémákról kérdeztük Dr. Kulcsár Dánielt, a soproni ...
zoltán
2016. 11. 24. 00:51
jonapot 32 éves férfi vagyok életemben soha nem volt ijen problémám kiütések jőtek ki a combom kőzt és nem mulik már lassan egy honapja ...

Érelmeszesedés elleni vakcina. Pro és kontra

A szív- és érrendszeri betegségek még mindig a vezető halálokok közé tartoznak. Egy magyar kutató érelmeszesedés elleni vakcináját ...
D Vitamin
2016. 11. 22. 18:56
Én megértem azokat az elkeseredett betegeket, akik mindent, így ezt a vakcinát is megpróbálják. Néha még a "placebohatás" is segíthet. ...

A túlsúly posztatarák kialkulásához vezethet

Az elhízás jelentősen növeli a prosztatarák kialakulásának esélyét és számottevően rontja a már meglévő betegség prognózisát. A ...
D Vitamin
2016. 11. 22. 18:18
A kerékpározásos megállapítással csak részben értek egyet, hiszen túlzásba vitele hererákot okozhat. Én pl. ha bringázok, nem az ülés ...