Miért lett az egerészölyv a 2012-es év madara?

2012. 05. 14.
Szerző: Varga Julis
|
Címkék: Üzenet a Földnek 
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az év madarának általában olyan madarat választ, melynek van valami speciális aktualitása, vagy amelynél fontos, hogy széles körben megismerjék. Így esett idén a választás az egerészölyvre, hazánk leggyakoribb nappali ragadozó madarára. Aktualitást ad most ennek, hogy a vadászati lobbi felül akarja vizsgálni a faj teljes védettségét, azaz meg szeretné teremteni a gyérítés lehetőségét

Úgy gondolják, hogy az egerészölyv megnehezíti a vadászati szempontból fontos „haszonállatok” állományának fenntartását, mivel az apróvad fiataljait is zsákmányolja. Ezenkívül – szerintük – az egerészölyv fészkelő állománya jelentősen gyarapodott.
Ez sajnos nem fedi a valóságot, és körbe sem lehet járni az összes olyan problémát, amit a gyérítés megengedése jelentene. Óriási gond az is, hogy a vadásztársadalom fajismerete – tisztelet a kivételnek – meglehetősen hiányos. A ragadozó madarak terepi felismerése pedig nagy gyakorlatot kíván még a szakemberektől is. Ilyen értelemben tehát az egerészölyv „problémás” madár, fontos megismertetni a nagyközönséggel és az ellenérdekeltekkel is. Erre jó lehetőség egy ilyen kampány, melynek során a médiában sok szó lesz e fajról – nem kizárt, hogy egy bekamerázott fészek történéseit is láthatják az érdeklődők.

Mit kell tudnunk az egerészölyvről?

 

Az egerészölyv közepes termetű, zömök felépítésű ragadozó madár. Szárnyformája kissé lekerekített, alkalmas arra, hogy a levegőben egyhelyben állva, „szitálva” lesse ki zsákmányát, majd rázuhanva fogja meg. Élőhely-választásában elsősorban a táplálékforrás megléte motiválja, rendkívül alkalmazkodó, szinte minden élőhely-típusban jelen van: szántóföld, erdőségek, vízfolyások környéke, sőt még lakott területek közvetlen szomszédságában is előfordulhat. Fára épített gallyfészkekben költ. Korai fészkelő, már március közepe és április eleje közt lerakja tojásait, melyeken kb. egy hónapig kotlik. 5-6 hét múlva válnak a fiókák röpképessé. A párok többnyire költőterületük körzetében maradnak az őszi–téli időszakban is, nem vonulnak melegebb tájakra, mint sok más ragadozó madár. A télen nálunk látható ölyvek jelentős része északról hozzánk érkező, nálunk telelő madár.

 

Miért fontos időszak az április a ragadozó madarak életciklusában?

 

Április a természet éledésének első igazi hónapja. Ekkorra a korai fészkelők már vagy költenek (pl. rétisas, vándorsólyom), vagy ekkor kezdik el a költést (egerészölyv, héja, kerecsen, parlagi sas). A költést megelőzően minden ragadozó madár látványos nászrepüléssel csábítja el párját, majd hozzálátnak a fajra jellemző fészek megépítéséhez. A sasoknál ez hatalmas, 1,5 m átmérőjű, többéves fészek esetén méter feletti magasságú, mázsás alkotmány lehet. A másik véglet, a sólymok és vércsék, nem építenek fészket. Ők más madarak fészkét foglalják el, vagy egyszerűen a sziklapárkányokon költenek.

 

Mit tehetünk a ragadozó madarak védelméért?

 

A ragadozó madarak gyakorlati védelmének nagy hagyományai vannak hazánkban. A jogi védelem többnyire nem elegendő a veszélyeztetett ragadozómadár-fajok számára, melyek valamely oknál fogva megritkultak, netán eltűntek fauna-területünkről. Az utóbbi néhány évtizedben az alábbi fajoknál alkalmaztunk ún. aktív védelmi gyakorlatot: kerecsensólyom, vándorsólyom, kékvércse, vörös vércse, rétisas, parlagi sas, békászó sas, kígyászölyv, uhu. Jó példaként a kerecsent említhetjük, mely természetvédelmi jelentőségén túl a magyarság híres turulmadaraként ismert. A ’70-es évek végére költőállománya 30 pár alá csökkent az országban és az egész világállomány veszélyeztetett volt. A ’80-as évek elején indított fészekőrzések nyomán elkezdődött az állomány felerősödése. Az MME által szervezett társadalmi munkának, később az állami természetvédelemnek és a különböző pályázatoknak köszönhetően a kerecsen hazai állománya jelenleg 160 pár fölött van. Hasonló sikereket könyvelhetünk el a parlagi sas és rétisas esetében is, védelmi módszereinket sok más ország is alkalmazza.

A ragadozómadár-védelem szomorú aktualitása az egyre szaporodó mérgezések ügye. Bár a DDT és egyéb mérgek „dúvadirtás” címén történő felhasználásának betiltásával szinte megszűnt ez a halálnem, az ezredforduló táján azonban sajnos újraéledt a méreggel preparált csalik alkalmazása a vadászterületeken. Ennek százszámra esnek áldozatául a dögöt is fogyasztó ragadozó madarak, többek között sasfajaink is. E mérgek felhasználása teljesen törvénytelen, mégsem sikerül elejét venni ennek a gyakorlatnak.

Jelenleg is előfordulnak fészekfosztások, találtunk hurokban elpusztult parlagi sast, és lelövések is szinte minden évben kiderülnek. Az elektromos tartóoszlopok is halálos veszélyt jelentenek madaraink számára. Az ezeket karbantartó szervezetek többnyire partnerek a madárvédelmi programokban, de a „hozzávaló” előállítása a természetvédelemre hárul.

Sok más módon is segíthetünk madarainkon, helyszűke miatt csak néhány ezek közül: sérült madarak fogságban történő szaporítása, a fiatalok visszavadítása, a természetes fészkek megerősítése, szélviharok, hosszan tartó esőzések utáni aktív beavatkozások, téli etetés, őrzőkamerák alkalmazása, visszatelepítés stb. E módszerek kombinációjával jelentősen növelhető a költési sikeresség.

Nehézséget jelent, hogy a ragadozómadár-védelmet végző társadalmi szervezetek számára nincs megfelelő anyagi fedezet.

 

Van-e a hazai ragadozó madaraknak kellő mennyiségű és minőségű élettere?

 

Magyarország területe ragadozómadár-paradicsomnak számít Európában. Ez részben különleges bio-geográfiai helyzetének köszönhető (itt ér véget az eurázsiai sztyepp-zóna), részben annak, hogy nincs még annyira beépítve, mint Nyugat-Európa. Sokféle élőhely-típus megtalálható rajta (bár szinte mindet részben vagy egészben átalakította az ember), és sok a potenciális zsákmányállat – a legtöbb fajnál ez a legalapvetőbb kritérium.

Szóljon hozzá!

Márciusi AKCIÓ

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a (beteg)tájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Megjelent a Szimpatika magazin 2015. márciusi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el

Legutóbbi hozzászólások

A fülzúgás okai és kezelése

A fülzúgás vagy a fülcsengés sokak életét megkeseríti, mivel visszatérő vagy szűnni nem akaró formában jelentkezik. Csendes ...
Évamama
tegnap 23:47
Több mint húsz éve zúg a fülem,sok sok vizsgálaton átestem, gyógyszerek tömkelegét kipróbáltam, semmi változás. Olvastam egy könyvről ...

Új módszer az agyvérzés megelőzésére?

Az Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársai angol kollégáikkal együtt olyan gyulladásos érzékelőket azonosítottak, ...
Győri Gyula dr.
tegnap 17:24
Akut esetben vérlemezke aggregáció- és a ciklooxigenáz enzim gátlása 24-48 óráig, (325 mg aszpirin, ASA), később interleukin-1 gátlás, ...

Mostantól tilos a kertekben a szemétégetés!

Március 5-én lépett hatályba az Országos Tűzvédelmi Rendelet. Az egyik legfontosabb változás, hogy a hulladékok szabadtéri égetését az ...
nagy gizella
tegnap 01:05
Csak annyi a hozzászólásom - mit csináljak a komposzttal ha nem müvelem a kertet mert már 70 éves vagyok beteg és nem bírom - a rengeteg ...

Megoldás fülzúgásra?

Állandó sípolás, zakatolás, megmagyarázhatatlan hangok – több mint fél millió ember tudna Magyarországon mesélni a fülzúgás őrjítő ...
Evelin
2015. 03. 29. 21:04
Én már régebben megvettem az összes Schüssler sót, próbálkoztam hol egyikkel, hol a másikkal, de nem használt. Ezért mertem én is kérni ...

A gyömbér 10 gyógyhatása

A gyömbér egy természetes gyógynövény, amelyet fűszerként világszerte használnak. Több egészségügyi kutatás is bizonyítja, hogy a ...
Lujza
2015. 03. 28. 21:37
Én is használtam, 1 fél mokkáskanál gyömbérport, 1 fél teáskanál mézet tettem 1 dl langyos vízbe. Sok pozitív hatását tapasztaltam, ...

„Már az is sokat jelentene, ha nem vernék le a fecskefészkeket”

Az éghajlat átalakulása nem csak ránk, emberekre vagy a sarki jégtakarókra van hatással, de az egész élővilágot megváltoztatja. Dr. ...
Fodor Károly
2015. 03. 28. 13:28
Tiszteletem! Érdeklődni szeretnék,miért kell erőltetni a szarkák védelmét, miközben ezek a védett madarak eltüntetik,felzabálják az ...

Hogyan hat testünkre, ha nem iszunk elég vizet?

A vízfogyasztás hiánya komoly problémákat idézhet elő testünk szinte minden részében. A víz a legfontosabb vitális energiaforrás a ...
makika
2015. 03. 27. 10:58
nagyon szupercsek

A 10 leghatékonyabb házi gyógymód az ízületi gyulladás kezelésére

Az orvostudomány fejlettségének köszönhetően ma már sokféle módszer létezik az ízületi gyulladás tüneteinek kezelésére. Megéri ...
Erzsi
2015. 03. 26. 14:00
az egyik leghatékonyabb házi módszer ízületi gyulladásra a #csikung gyakorlatok - könnyen elsajátítható, egyszerű elvégezni és nagyon ...

Tombol a tbc Európában

Európában naponta átlagosan ezer ember fertőződik meg tuberkulózissal (tbc), a betegség elsősorban a kontinens keleti felén észlelhető. ...
TFT
2015. 03. 25. 21:45
A TBC mióta vírus?????

Azért kell kórházakat bezárni, mert nincs, aki dolgozzon bennük

Azonnali intézkedés hiányában hamarosan nem lesznek, akik ellássák a betegeket Magyarországon – figyelmeztettek a szakma képviselői egy ...
jola
2015. 03. 24. 15:36
Jelenleg is van, ahol hetente 1 nap rendel orvos.Jár ellátás a határon túli magyaroknak, a magyar adó fizetők, pénzéből.Miért?Aki menni ...