Miért lett az egerészölyv a 2012-es év madara?

2012. 05. 14.
Szerző: Varga Julis
|
Címkék: Üzenet a Földnek 
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az év madarának általában olyan madarat választ, melynek van valami speciális aktualitása, vagy amelynél fontos, hogy széles körben megismerjék. Így esett idén a választás az egerészölyvre, hazánk leggyakoribb nappali ragadozó madarára. Aktualitást ad most ennek, hogy a vadászati lobbi felül akarja vizsgálni a faj teljes védettségét, azaz meg szeretné teremteni a gyérítés lehetőségét

Úgy gondolják, hogy az egerészölyv megnehezíti a vadászati szempontból fontos „haszonállatok” állományának fenntartását, mivel az apróvad fiataljait is zsákmányolja. Ezenkívül – szerintük – az egerészölyv fészkelő állománya jelentősen gyarapodott.
Ez sajnos nem fedi a valóságot, és körbe sem lehet járni az összes olyan problémát, amit a gyérítés megengedése jelentene. Óriási gond az is, hogy a vadásztársadalom fajismerete – tisztelet a kivételnek – meglehetősen hiányos. A ragadozó madarak terepi felismerése pedig nagy gyakorlatot kíván még a szakemberektől is. Ilyen értelemben tehát az egerészölyv „problémás” madár, fontos megismertetni a nagyközönséggel és az ellenérdekeltekkel is. Erre jó lehetőség egy ilyen kampány, melynek során a médiában sok szó lesz e fajról – nem kizárt, hogy egy bekamerázott fészek történéseit is láthatják az érdeklődők.

Mit kell tudnunk az egerészölyvről?

 

Az egerészölyv közepes termetű, zömök felépítésű ragadozó madár. Szárnyformája kissé lekerekített, alkalmas arra, hogy a levegőben egyhelyben állva, „szitálva” lesse ki zsákmányát, majd rázuhanva fogja meg. Élőhely-választásában elsősorban a táplálékforrás megléte motiválja, rendkívül alkalmazkodó, szinte minden élőhely-típusban jelen van: szántóföld, erdőségek, vízfolyások környéke, sőt még lakott területek közvetlen szomszédságában is előfordulhat. Fára épített gallyfészkekben költ. Korai fészkelő, már március közepe és április eleje közt lerakja tojásait, melyeken kb. egy hónapig kotlik. 5-6 hét múlva válnak a fiókák röpképessé. A párok többnyire költőterületük körzetében maradnak az őszi–téli időszakban is, nem vonulnak melegebb tájakra, mint sok más ragadozó madár. A télen nálunk látható ölyvek jelentős része északról hozzánk érkező, nálunk telelő madár.

 

Miért fontos időszak az április a ragadozó madarak életciklusában?

 

Április a természet éledésének első igazi hónapja. Ekkorra a korai fészkelők már vagy költenek (pl. rétisas, vándorsólyom), vagy ekkor kezdik el a költést (egerészölyv, héja, kerecsen, parlagi sas). A költést megelőzően minden ragadozó madár látványos nászrepüléssel csábítja el párját, majd hozzálátnak a fajra jellemző fészek megépítéséhez. A sasoknál ez hatalmas, 1,5 m átmérőjű, többéves fészek esetén méter feletti magasságú, mázsás alkotmány lehet. A másik véglet, a sólymok és vércsék, nem építenek fészket. Ők más madarak fészkét foglalják el, vagy egyszerűen a sziklapárkányokon költenek.

 

Mit tehetünk a ragadozó madarak védelméért?

 

A ragadozó madarak gyakorlati védelmének nagy hagyományai vannak hazánkban. A jogi védelem többnyire nem elegendő a veszélyeztetett ragadozómadár-fajok számára, melyek valamely oknál fogva megritkultak, netán eltűntek fauna-területünkről. Az utóbbi néhány évtizedben az alábbi fajoknál alkalmaztunk ún. aktív védelmi gyakorlatot: kerecsensólyom, vándorsólyom, kékvércse, vörös vércse, rétisas, parlagi sas, békászó sas, kígyászölyv, uhu. Jó példaként a kerecsent említhetjük, mely természetvédelmi jelentőségén túl a magyarság híres turulmadaraként ismert. A ’70-es évek végére költőállománya 30 pár alá csökkent az országban és az egész világállomány veszélyeztetett volt. A ’80-as évek elején indított fészekőrzések nyomán elkezdődött az állomány felerősödése. Az MME által szervezett társadalmi munkának, később az állami természetvédelemnek és a különböző pályázatoknak köszönhetően a kerecsen hazai állománya jelenleg 160 pár fölött van. Hasonló sikereket könyvelhetünk el a parlagi sas és rétisas esetében is, védelmi módszereinket sok más ország is alkalmazza.

A ragadozómadár-védelem szomorú aktualitása az egyre szaporodó mérgezések ügye. Bár a DDT és egyéb mérgek „dúvadirtás” címén történő felhasználásának betiltásával szinte megszűnt ez a halálnem, az ezredforduló táján azonban sajnos újraéledt a méreggel preparált csalik alkalmazása a vadászterületeken. Ennek százszámra esnek áldozatául a dögöt is fogyasztó ragadozó madarak, többek között sasfajaink is. E mérgek felhasználása teljesen törvénytelen, mégsem sikerül elejét venni ennek a gyakorlatnak.

Jelenleg is előfordulnak fészekfosztások, találtunk hurokban elpusztult parlagi sast, és lelövések is szinte minden évben kiderülnek. Az elektromos tartóoszlopok is halálos veszélyt jelentenek madaraink számára. Az ezeket karbantartó szervezetek többnyire partnerek a madárvédelmi programokban, de a „hozzávaló” előállítása a természetvédelemre hárul.

Sok más módon is segíthetünk madarainkon, helyszűke miatt csak néhány ezek közül: sérült madarak fogságban történő szaporítása, a fiatalok visszavadítása, a természetes fészkek megerősítése, szélviharok, hosszan tartó esőzések utáni aktív beavatkozások, téli etetés, őrzőkamerák alkalmazása, visszatelepítés stb. E módszerek kombinációjával jelentősen növelhető a költési sikeresség.

Nehézséget jelent, hogy a ragadozómadár-védelmet végző társadalmi szervezetek számára nincs megfelelő anyagi fedezet.

 

Van-e a hazai ragadozó madaraknak kellő mennyiségű és minőségű élettere?

 

Magyarország területe ragadozómadár-paradicsomnak számít Európában. Ez részben különleges bio-geográfiai helyzetének köszönhető (itt ér véget az eurázsiai sztyepp-zóna), részben annak, hogy nincs még annyira beépítve, mint Nyugat-Európa. Sokféle élőhely-típus megtalálható rajta (bár szinte mindet részben vagy egészben átalakította az ember), és sok a potenciális zsákmányállat – a legtöbb fajnál ez a legalapvetőbb kritérium.

Szóljon hozzá!

Júliusi AKCIÓ

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a (beteg)tájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Megjelent a Szimpatika magazin 2014. júliusi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el!

Legutóbbi hozzászólások

A cukorbetegeknek legújabban ajánlott diéta

Megdőlt a cukorbetegeknek évek óta ajánlott „húst hússal” diéta elmélete, helyette a rostokban és keményítőben gazdag étkezés ...
Angelika
tegnap 12:46
Én 20 évig voltam 2 típusú ,inzulinnal kezelt cukorbeteg,de egy diétával sikerült megszabadulnom a betegségemtől.Akit érdekelne ez a diéta ...

A fülzúgás okai és kezelése

A fülzúgás vagy a fülcsengés sokak életét megkeseríti, mivel visszatérő vagy szűnni nem akaró formában jelentkezik. Csendes ...
László
tegnap 10:43
Nekem KB 40 éve csilingel zakatol a fülem, eleinte infúzióval lehetett javitani rajta, megmondta egy doktor nem lehet rajta segíteni ez csak ...

Gyógykeverék érszűkületre, meszesedésre

Ezt a gyógyhatású kombinációt a német természetgyógyászatban már nagyon régóta elismerik és alkalmazzák. Ha a szívkoszorúerek vagy az ...
Anikó
tegnap 09:33
És honnan vegyek vegyszermentes fokhagymát?

A magyar egészségügy jövője

A Heim Pál Alapítvány és a Napi Gazdaság kiadó a Magyar Tudományos Akadémia székházában teltházas részvétel mellett tartotta meg I. ...
nagymama
2014. 07. 24. 17:52
egészen erkölcstelen és felelőtlen tevékenység folyik az egészségügy több területén is, de aki a gyermekek közt is így végzi ...

Az ízületkopás gyógyítása felszínpótlással

Az ízületkopás az egyik leggyakoribb betegségnek számít ma Magyarországon. Általában sérülések, gyulladások, veleszületett kóros ...
Maurer Imréné
2014. 07. 23. 14:21
14 éve járok térdemmel kezelésre, de erről a lehetőségről még szó sem esett soha! Csak protézis beültetésről, Új-Zealandi ...

Ingyenes fogorvosi beavatkozások

Egy tökéletes, hófehér fogsor az életben fél siker. Legyen szó ismerkedésről, állásinterjúról, vagy üzletkötésről. A mosoly mögül ...
Katka
2014. 07. 23. 10:37
Kedves Horváth Lajosné! Na és? Ez semmire nem mentség. Ahogy oly sok minden máson, úgy ezen is változtathatott volna már Orbán. Visszafelé ...

Jó-, vagy rosszindulatú? A prosztatamegnagyobbodás vizsgálata

A prosztatamegnagyobbodás az életkorral együtt járó, természetes folyamat, de a tünetek nagymértékben ronthatják az életminőséget. Sokan ...
Bajor László Gyula
2014. 07. 22. 21:55
A PSA sem ad biztos diagnózist, sőt a prosztatából vett szövet minta sem. Sajnos. Nem szabad abbahagyni idős korban sem a prosztata ...

Ideje leszokni a fehér kenyérről

Ma már sokan szinte irtóznak a fehér kenyértől, a hántolt rizstől vagy a fehér lisztből készült tésztától, míg mások el sem tudják ...
élelmiszeripar
2014. 07. 21. 17:20
a gluténmentes bármilyen élelmiszerben a szénhidrát benne marad, tehát ugyanúgy hízlal, teljes kiőrlésű lisztből készített rozskenéyr ...

Mi hizlal jobban: a vaj, a margarin, a zsír vagy az olaj?

Zsír nélkül lehet főzni, csak éppen nem érdemes. Az ételek összetevőinek ízét ugyanis a zsírok emelik ki. Zsírok nélkül az ételek ...
Martinek Vilmos
2014. 07. 21. 10:12
Bármi hízlal, ha eszel hozzá kenyeret, vagy megédesíted cukorral. :) És semmi sem hízlal, ha sikerül az életedből kiküszöbölni a ...

A gyulladás, ami ölni képes

A 20. században rendkívüli fejlődésen ment keresztül az orvostudomány, melynek egyik legjelentősebb mérföldköve az antibiotikumok ...
Szimpatika
2014. 07. 21. 07:35
Kedves Norbert! Sajnos a Szimpatika.hu oldalain található információk, tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakemberek véleményét, ...