Szimpatika – Nátha vagy influenza? Mi a különbség?

Ilyenkor a leggyakoribb megbetegedéseket a megfázás és az influenza okozza. Hogyan lehet különbséget tenni a kettő között?

Bár a tünetek alapján jól megkülönböztethetők, sokan mégis összetévesztik a két betegséget. Hajlamosak vagyunk a megfázás tüneteiért is az influenza vírusát okolni. Az influenza leggyakoribb tünete a hirtelen jelentkező láz, a hidegrázás, az izom- illetve ízületi fájdalmak, a fejfájás, a száraz köhögés és az általános levertség. Megfázáskor a jelentkező tünetek csak a torokra és az orrüregre korlátozódnak: tüsszentés, garatirritáció, könnyezés, fejfájás, valamint nátha formájában, melyek többnyire fokozatosan alakulnak ki. Csak ritkán fordul elő magas láz és izomfájdalom.

Ha mindenképp muszáj dolgozni mennünk, mire figyeljünk, hogy ne fertőzzük meg kollégáinkat, illetve ne fertőződjünk meg beteg munkatársainktól?

Ha valaki betegnek érzi magát, legjobb, ha otthon marad. Az influenza a legtöbb esetben magától gyógyul, de régóta fennálló krónikus betegség esetén feltétlenül keressük fel háziorvosunkat. Természetesen sokunkkal előfordul, hogy nem tudunk távol maradni munkahelyünktől. Ebben az esetben a következő higiénés ajánlásokat kell betartanunk:
- Köhögéskor, tüsszentéskor zsebkendővel takarjuk el orrunkat, szánkat. A használt zsebkendőket azonnal helyezzük zárható szemeteszsákba.
- Mossunk gyakran kezet meleg szappanos vízzel, különösen orrfújás és a zsebkendő kidobása után.
- A gyakran használt tárgyakat (kilincs, villanykapcsoló, csaptelep, számítógép billentyűzete stb.) rendszeresen tisztítsuk.
- Kerüljük a zsúfolt, zárt helyeket; igyekezzünk legalább 1 m távolságot tartani másoktól. Mellőzzük a kézfogást, a puszizkodást.

Milyen hosszú az influenza lappangási időszaka? Vannak-e figyelmeztető jelek?

Lappangási időnek a kórokozók szervezetbe való bejutásától a betegség első tüneteinek jelentkezéséig eltelt időt nevezzük. Influenza esetén ez általában 2–4 nap, maximum 1 hét. Ez alatt az idő alatt a betegségnek nincs figyelmeztető jele.

Milyen esetben különösen veszélyes munkába indulni?

Mivel a tünetek megjelenése előtt egy nappal már fertőzőképes a beteg, és a rá jellemző tünetek időben szinte egyszerre jelentkeznek, ezért célszerű otthon maradni a betegség tüneteinek észlelésekor, csökkentve így a munkatársak megfertőzésének veszélyét.

A munkahelyhez hasonlóan az iskolában is könnyen terjedhetnek a fertőzések. Mikortól ne engedjük beteg gyerekünket iskolába?

Itt nincs jelentős különbség a munkahely és az oktatási intézmény között, a tünetek jelentkezésekor otthon kell maradni.

Járvány kitörése esetén célszerű lehet-e megelőzésből, csak azért otthon tartani a gyereket, hogy ne kapja el a fertőzést?

Zsúfolt közösségben könnyebben terjed az influenza vírusa, az oktatási intézmények azonban rendszeres kapcsolatot tartanak a kistérségi ÁNTSZ munkatársaival; fel vannak készítve az influenzával kapcsolatos intézkedésekre.

Az influenza elleni védőoltást hosszú évek óta próbálják már népszerűsíteni, de az emberek jelentős része továbbra is bizalmatlan. Van alapja az aggodalmaknak?

Sok a tévhit a védőoltásokkal kapcsolatban. Bár a különböző hírcsatornákon folyamatosan terjednek az oltásellenes nézetek, ezek legtöbbször tárgyi tévedésen, csúsztatáson alapulnak. Az is előfordul, hogy valós tényeket tüntetnek fel hamis színben. Az Egészségügyi Világszervezet adataira támaszkodva elmondhatom, hogy ha a vakcinatörzsek és az adott évi járványt okozó törzsek megegyeznek, illetve csak kis mértékben különböznek, akkor a védőoltások jelentős hatékonyságot mutatnak mind a betegség megelőzésében, mind a szövődmények elkerülésében. (Az adott évi vakcinatörzseket mindig az előző évi járványt okozó törzs alapján készítik el, feltételezve, hogy ezen vírusok csak kis mértékben változnak.) Az oltások során csak nagyon ritkán fordul elő nem kívánt mellékhatás, pl. bőrpír és duzzanat az injekció helyén. Az ilyen reakciók azonban enyhék, és 24–48 órán belül elmúlnak. Az oltás előnyeit és kockázatait mérlegelve elmondható, hogy a védőoltások hasznosak, és fontos szerepet töltenek be a prevencióban.

Kiknek ajánlott feltétlenül a védőoltás?

Minden 65 éven felüli személynek, hiszen az életkor előrehaladtával gyengül az immunrendszerünk. Azoknak, akiknek krónikus szív- és érrendszeri, a légzés hatékonyságát csökkentő légzőszervi, illetve egyéb, anyagcserét érintő betegségük (pl.: cukorbetegség) van. Esetükben nagy a kockázata annak, hogy az influenza súlyos lefolyású legyen. Azoknak az embereknek, akik rendszeresen nagyobb közösségekkel érintkeznek, így könnyebben fertőződhetnek és könnyebben is fertőzhetnek. Ilyenek például az egészségügyi dolgozók, a tanárok vagy a bolti alkalmazottak. Célszerű beadni a védőoltást a babát tervezőknek és a kismamáknak. A szövődményeket tekintve a kismamák fokozott kockázatnak vannak kitéve. 6 hónapos kor alatt pedig a csecsemőknél még nem alakul ki a betegséggel szembeni immunitás, ezért fontos, hogy a csecsemők közvetlen közelében élők védettek legyenek a betegséggel szemben.