Apaszemmel – Beszéljünk a szexről?

2013. 05. 02.
Szerző: Küttel Dávid
Miért fontos beszélni a szexualitásról? Tudományos szempontból nem tudom megmondani, hiszen nem vagyok szakértő, de szülőként tudom: féltem a gyermekeimet. Féltem őket, mert az iskolában semmilyen „használható” reakció nincs a pedagógusok részéről a témában. Sőt, talán teljes a hallgatás. Féltem őket, mert valóban annyi hamis, aberrált és nem életszerű videó, fotó érhető el a neten, hogy nem is tudom, hogyan alakulhat ki egészséges vágy egy mai fiatalban.

Nálunk sosem volt tabutéma a szexualitás, ami persze nem azt jelenti, hogy meztelenül járunk itthon. Annyit jelent csupán, hogy mi szoktunk beszélgetni a gyerekekkel arról, hogy két ember között a szerelem egy bizonyos kor és idő után a testiségben is beteljesedik.


Azt is el szoktam mondani, hogy az ember nem csupán a fajfenntartás miatt él nemi életet, sőt! Azért élünk párkapcsolatban, mert jó. Ezt szerintem nem ciki kimondani, és nem is szeretem, amikor különböző erkölcsi normákra hivatkozva azt tanítják a tizenéveseknek, hogy csak akkor lehet valakivel nemi életet élni, ha gyermeket is szeretnének. Hiszen az egy nagyon fontos különbség, hogy éppen akkor szeretnék-e gyermeket attól a lánytól/fiútól, vagy el tudom képzelni, hogy gyermekeink lesznek. A mai világban már nincs meg az a biztonság, hogy egy kapcsolat vagy házasság legelején lehessen gyermekvállalásról is beszélni, hiszen rengeteg fiatal hagyja el lakóhelyét az éppen aktuális munkanélküliség vagy az iskolai képzés miatt. Attól ők még szerethetik egymást és felelősek is lehetnek egymásért, és bizonyos értelemben ésszerűbb is, ha először mindkét fél megtalálja a saját egzisztenciáját, mielőtt gyermekeket vállalnak.

Ráadásul egy olyan országban élünk, ahol nem „illik” beszélni még csak a betegségünkről sem, nemhogy a szexualitásról. Rettentő prűdek vagyunk, de rettenetesen szeretünk pletykálni, szeretünk ítélkezni a mások dolgai felett, és nem beszéljük meg az aktuális problémákat.

Felvilágosítani már nem nagyon tudom a 10 év feletti gyerekeimet, hiszen a haveroktól (elvileg) mindenről tájékozódnak. Ennek ellenére a kamaszokkal minden hónapban kerítek időt arra, hogy kettesben legyünk, amikor lehet beszélgetni intim témákról is. A fiaimnál például azt vettem észre, hogy az első 10 perc kicsit kínos puhatolózása után már kezdik szeretni a beszélgetést.

Nagyon féltem a lányaimat, de legalább annyira a fiaimat is, hiszen annyi borzalmas hírt hallani a nagyvilágban, hogy az ember legszívesebben mindenhová elkísérné a gyerekeit. Persze, erre idő hiányában nincs esélyünk, amibe lassan beletörődöm. Az aggodalmaink ellenére azért ennek van már két nyertese: Ádám, aki biztosan örül, hiszen hazakísérheti a kislányt, akinek udvarol, és Borcsa is boldogan fogadja a kíséretet hazáig az aktuális „lovagtól”.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!