Szimpatika – A hónap gyógynövénye: a málna

A Rubus nemzetségnév a latin ruber szóból ered, jelentése vörös, amely a termés levének vörös színére utal. A málna honos Európában, Ázsia mérsékelt égövi részein, elterjedt Észak-Amerikában.

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Összetett levele 5, ritkábban 7 levélkéből áll, amelyek felszíne ráncos, a levélkék fonáka fehéren molyhos. Fürtvirágzatában a virágok fehér színűek, bókolók. Nemesített, termesztett fajtái adják a közismert gyümölcsöt.

Többek között cserzőanyagot, tannint, flavonoidokat, polipeptideket, A-, B-, C-, D- és E-vitamint, vasat, kalciumot, foszfort és magnéziumot tartalmaz. C-vitamin-tartalma különösen jelentős.

Dioszkoridész a növény latin nevét (Idaeus) a krétai Ida-hegytől eredezteti, ahol  Zeus gyerekkorát töltötte. 
A rontás alatt álló csordát át kell hajtani a málnabokron, tartják Nagy-Britanniában. Németországban a halottas házban málnaágakat szórnak a földre, hogy a halott lelke hamar megnyugvást találjon.
Molière idejében azt tartották, gyógyítja a gyomorfájást.
Kínában a májat gyógyítják vele, valamint a női nemi szervek stimulálására, a menstruáció szabályozására és a szülés megkönnyítésére használják. 
Az Egyesült Államokban a mai gyógyfüvesek egy csipet cayenne borssal a kéz és  a láb vérkeringésének javítására, gyömbérrel együtt pedig hányinger ellen használják.

Gyógyhatása levelének van. Csak a vadon termő málna levele (Rubi idaei folium) értékes, csak az gyógynövény. Májustól szeptemberig gyűjtjük. 4-5 kg friss levélből lesz 1 kg száraz drog.

Kellemes ízű, vízhajtó hatású gyógytea készíthető belőle. Számos bajra hoz enyhülést, például bélgörcsökre, gyomorfekélyre. Enyhíti a hányingert, segíti az emésztést. Összehúzó hatású, hasmenés esetén is ihatjuk a teáját. 
Gyereknek adhatjuk hasfájásra. Torokfájásnál gargarizálásra, afta, fogínyvérzés esetén szájöblögetésre használjuk. 
Tonizáló hatása van a miometriumra (a méh simaizomzatára), így erősíti a tolófájásokat, megkönnyíti a szülést. A fájdalmas menstruációt enyhíti. Fehérfolyásra irrigálni kell vele. 
Immunrendszer-erősítő és lázcsillapító tulajdonsága is van.

Külsőleg bőrfertőzésekre, szembántalmakra használhatjuk.

A levelekből forrázatot készítünk. Termesztett változatával ellentétben az erdei málnalevélből kitűnő gyógyteát lehet készíteni. Legjobb éhgyomorra, ekkor szívódnak fel belőle legjobban a hatóanyagok.

Idült vastagbélgyulladásnál napi egy csészével kell inni, amíg a gyulladás el nem múlik. Köszvény ellen is napi egy csészével szükséges fogyasztani belőle, csökkenti a húgysavat. Nátha, láz esetén iszogassanak erdei málnalevélteát, csökkenti a kellemetlen tüneteket.

Enyhíti a görcsös menzeszt, erősíti a méhfalat, ezért vetélés kivédésére is használják. Mivel a méhizom működését szabályozza, a pete megtapadása után 12 hétig, és szülés előtt és után 2-3 hétig is ajánlatos inni napi egy csészével belőle.

Erősíti a fogakat, a körmöt, a csontokat, védi a bőrt. Pattanások elmulasztására is használják, ilyenkor a napi egy csésze tea elfogyasztása mellett a bőrt külsőleg is kell mosogatni a teájával.

Élénkítő, frissítő hatása miatt mindennapi fogyasztásra is ajánlott. Gyerekek ötéves kortól ihatják fél adagban, azaz egy csapott teáskanálnyi teafűből 2,5 dl forró vízzel készítve.

Már 1941-ben megjelent a Lancet nevű, elismert brit orvosi szaklapban, hogy a málnalevél egy olyan hatóanyagot tartalmaz, melynek kedvező hatása van a méh izmaira.

Részlet Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában című könyvéből.