Szimpatika

 Az egyre több dohányzási tilalom és a cigarettás dobozokon lévő figyelmeztetés ellenére sokan még mindig nem tudják, hogy a dohányfüst milyen ártalmas lehet a környezetünkben lévő nemdohányzókra. Egy új tanulmány szerint a passzív dohányzás nem csak a tüdőben és a légzőszervekben okoz károkat, hanem a génállományunkat is torzíthatja.

Dr. Ronald Crystal és Weill Cornell amerikai kutatók 121 önkéntesen jelentkező alanyon próbálták bizonyítani a passzív dohányzás hátrányos genetikai hatásait. A tudósok a tesztalanyok tüdejében lévő tüdőhólyagocskákat vizsgáltak. Ezekben a parányi, légzsákokra emlékeztető testrészekben zajlik a gázcsere és a dohányfüst, a hólyagocskák működésére van a legnagyobb hatással. A kutatók a hólyagocskákból vett minták alapján vizsgálták a genetikai változásokat.

Megállapították, hogy szervezetünkben lévő 25 ezer génből, 372 gén állapota változik a dohányzás hatására. Van olyan, amely aktivizálódik és van olyan, amely az egészséges emberekéhez képest működésében passzívvá válik. A mintacsoportokon keresztül bebizonyították, hogy a passzív dohányosok génállományának 11 százaléka hasonlóan változik a tartós dohányfüst hatására, mint az aktív dohányosok génállománya, így esetükben is létrjön a géntorzulás.

A tudósok azt egyelőre nem tudják, hogy az egyes gének változásának következtében milyen konkrét folyamatok indulnak el a testben, ám feltételezik, hogy ez hajlamosít a különböző légzőszervi megbetegedések és a tüdőrákra való érzékenység kialakulására, valamint ezen érzékenység örökítésének esélye is megnő.